péntek, március 31, 2017

KRISZTUSHOZ HASONLÓVÁ VÁLNI

KRISZTUSHOZ HASONLÓVÁ VÁLNI



"Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Őhozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van." 
(1Jn 3:2) 

Krisztus nemsokára eljön az égnek felhőiben, s nekünk fel kell készülnünk a vele való találkozásra, hogy ne legyen bennünk szeplő vagy sömörgözés, vagy valami afféle. Már most el kell fogadnunk Krisztus hívását: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek." (Mt 11:28-29) 
Krisztus Nikodémushoz intézett szavainak gyakorlati jelentősége van ma számunkra: "Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született." (Jn 3:5-8) 

Isten Lelke átalakító hatalmának szívünkben kell lakoznia. Tanulmányoznunk kell Krisztus életét, és utánozni a mennyei mintát. Elmélkednünk kell Krisztus jellemének tökéletességén és át kell változnunk az Ő képmására. Senki sem fog belépni Isten országába, aki nem győzte le természetes hajlamait és akaratát nem rendelte Krisztus akarata alá. 

A menny mentes minden bűntől, szennytől és tisztátalanságtól; és ha annak légkörében kívánunk élni és Krisztus dicsőségét szemlélni, akkor szívünknek tisztának, jellemünknek pedig tökéletesnek kell lennie az Ő kegyelme és igazsága által. Nem szabad, hogy lekössön az élvhajhászás és a szórakozás, hanem fel kell készülnünk arra a dicsőséges helyre, melyért Krisztus elment, hogy elkészítse nekünk. Ha hűségesek vagyunk és arra törekszünk, hogy mások áldására éljünk és kitartóak vagyunk a jótettekben, akkor Krisztus eljövetelekor a dicsőség, a tisztesség és a halhatatlanság koronáját helyezi fejünkre.
(Review and Herald, 1891. április 28.)

Új szombatiskola - Péter I-II. levele - 2017. 2. negyedév


A negyedéves tanulmány témája Péter apostol első és második levele.


A tanulmány letölthető INNEN pdf-ben.

A szombatiskola alkalmával kis csoportokban vesszük át a hat kérdést (melyet előzőleg otthon elolvasott, átnézett mindenki), átbeszélve, feldolgozva a tanulmányt. Hasznos módja a bibliatanulmányozásnak.

Gyülekezeteinkben szokás szerint 9.30 órakor kezdődik a szombatiskolai istentisztelet.

Tartalom:

1. tanulmány - április 1. - A levelek szerzője és címzettjei
2. tanulmány - április 8. - Isten magasztalása az evangélium által nyert reménységért és örömért
3. tanulmány - április 15. - Felhívás a Krisztus-követőkhöz: „Szentek legyetek teljes életetekben!"
4. tanulmány - április 22. - Felhívás az igaz életben való növekedésre - Emlékeztetés a Krisztustól kapott küldetésre
5. tanulmány - április 29. - Hogyan viszonyuljanak a Krisztus-követők nem hívő környezetükhöz?
6. tanulmány - május 6. - Tanácsok a keresztény feleségeknek, férjeknek és az egész keresztény közösségnek
7. tanulmány - május 13. - A Krisztus-követők és az üldözések
8. tanulmány - május 20. - További intelmek és bátorítások a szent életre
9. tanulmány - május 27. - Részesülés Krisztus szenvedéseiben és az ítélet
10. tanulmány - június 3. - Alázat és szeretet a keresztény közösségben - Felhívás éberségre az ősellenséggel szemben
11. tanulmány - június 10. - Hogyan válhatunk „isteni természet" részesévé? - A prófétai szó bizonyossága és értéke
12. tanulmány - június 17. - Óvás a hamis prófétáktól
13. tanulmány - június 24. - Prófécia az utolsó időről - Bátorítás az Úr eljövetelése való felkészülésre

Napi ige - Csendben

"Ő pedig mondta nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé..."
(Márk 6,31)
"Munkájuk eredményét látva, a tanítványok abba a veszélybe kerültek, hogy sikereiket saját érdemeiknek tulajdonítják, és ezáltal a lelki gőg bűnébe esnek... Meg kellett tanulniuk, hogy az eredményt hozó erő nem őbennük, hanem Istenben rejlik. Mint Mózesnek a Sínai pusztájában, Dávidnak Júdea hegyein, vagy Illésnek a Kérith patakjánál, úgy a tanítványoknak is el kellett vonulniuk tevékenységük színhelyéről. Szükségük volt a Jézussal való együttlétre, a természet csendjére, ahol elmélyedhettek...
A rabbik életszemlélete szerint a vallásosság lényege: a szorgos tevékenység... Ugyanez a tévedés ma is jellemző. Ha a keresztény ember buzgón tevékenykedik és Istenért végzett munkája eredményes, ott leselkedik a veszély, hogy mindjobban az emberi tervekben és módszerekben bízik. Kevesebbet imádkozik, és kevésbé gyakorolja a hitet... Megszűnik benne az Istentől való függés érzése, és tevékenysége lesz üdvözülésének hajtóereje. Pedig arra van szükségünk, hogy állandóan Jézusra tekintsünk, és felismerjük, hogy egyedül az Ő ereje biztosítja az eredményt... Csakis az a keresztény szolgálat hoz maradandó áldást, amelyet sok-sok ima és Krisztus érdeme szentel meg."


(Jézus élete, „Jertek, pihenjetek meg egy kevéssé!” c. fejezetből)

csütörtök, március 30, 2017

RÁHAGYATKOZÁS

RÁHAGYATKOZÁS



"Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus."
(Fil 3:12) 

A keresztényi életben az első szeretet telve van egyszerűséggel és frissességgel, de ahogy a lehetőségek sokasodnak, a tapasztalatok körének bővülnie, a tudásnak pedig sokasodnia kell. A lélek erőssé válik, hogy hordozni tudja a felelősséget, érettségének pedig arányban kell lennie előjogaival...
Ha azonban csak ideig-óráig függ valaki Krisztustól, akkor a növekvő tudás és az előjogok önhittséghez és önigazultsághoz fognak vezetni. A fiatal keresztényt az a veszély fenyegeti, hogy elfeledkezik arról, hogy Krisztus az, aki elkezdte a jó munkát benne és neki is kell befejeznie. A léleknek le kell mondania minden érdemről és teljesen az Ő érdemeiben, az ő tévedés nélküli bölcsességében kell bíznia. Az ember önmagától képtelen bármi jót is tenni. Jézus mondta: "Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek." (Jn 15:5) A Léleknek Krisztusra kell bíznia magát. 

Krisztus ajándékában az egész menny kiáradt, és Ő a Szentlelket ígérte meg a hívőnek. Jézus azt mondta tanítványainak: "Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek." (Jn 14:26) Krisztus nemcsak bocsánatát ajánlja fel a hívő, bűnbánó lelkeknek, hanem a Szentlélek állandó segítségét is megígéri nekik. 

A magnak a talajban történő növekedésénél az ember nem kísérheti figyelemmel azokat a láthatatlan erőket, melyek felnövesztik a palántát: először hajtást hoznak, majd kalászt, végül teljes búzát a kalászban. Lehetsz bár fiatal a hitben, de tudhatod, hogy átmentél a halálból az életbe; ha a Lélek gyümölcsei láthatóak életedben, ha hited, reménységed és szereteted növekszik, ha lelki látásod megtisztult. Ha szeretsz a megváltás tervén és az isteni jellem dicsőséges megnyilvánulásain elmélkedni, ha szíved az Isten szeretete feletti elmélkedés közben hálával és örömmel telik meg, akkor biztos lehetsz abban, hogy rád ragyogtak a Szentlélek sugarai, s a mennyei küldöttek jellemedben a keresztényi élet beérlelését munkálják.
(Signs of the Times, 1893. március 27.) 

Napi ige - Isten országának valódi fogalma

"(Hasonló az Isten országa) a mustármaghoz, amely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb. De mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgy, hogy az árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak."
(Márk 4,31–32)

"Krisztus országa fejlődésének elvei gyökeresen ellentétesek azokkal az elvekkel, amelyek e föld birodalmait jellemzik. A földi hatalmasságok fegyverek erejére támaszkodnak, országaikat harcok árán nyerik. Isten országának alapítója azonban a Békesség Fejedelme. 
A Szentlélek e világ birodalmait zsákmányra éhes vadállatok jelképeivel ábrázolja. Ezzel szemben Krisztus az »Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit«. Kormányzásának tervében nem szerepel a nyers erőszak, nincs lelkiismereti kényszer.
A zsidók azt várták, hogy Isten országa olymódon jön létre, mint e világ országai... Krisztus azonban új életelvet plántál a szívbe. Az igazság és a becsületesség szívünkbe ültetése csökkenti a tévelygés és a bűn hatását... E világ uralkodói kigúnyolták Krisztus állítását, hogy Ő király. A követőire bízott hatalmas igazságok azonban isteni erőt rejtenek. Mily gyors, mily messzeható volt az örökkévaló evangélium befolyása! Amikor Krisztus ezt a példázatot elmondta, csak néhány egyszerű galileai emberből állt az új királyság... De a mustármag növekedett és kiterjesztette ágait az egész világra. És amikor e föld királyságai, amelyeknek dicsősége csodálatot keltett, már mind megszűnnek, Krisztus országa fenn fog állni."

(Krisztus példázatai, A mustármag c. fejezetből)

szerda, március 29, 2017

ALÁZATOSSÁG

ALÁZATOSSÁG

"És imádkozám az Úrhoz, az én Istenemhez, és vallást tevék, és mondám: Kérlek, oh Uram, nagy és rettenetes Isten, aki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, akik őt szeretik és teljesítik az ő parancsolatait. Vétkeztünk és gonoszságot míveltünk, hitetlenül cselekedtünk és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtől."
(Dán 9:4-5) 

A hamis megszentelődés dicsekvő, önigazult lelkülettel jár együtt, mely idegen a Biblia vallásától. A Lélek gyümölcsei a szelídség és az alázat. Dániel próféta a valódi megigazulás példája volt. Dániel "kedves férfiú" (Dán 10:11) volt a menny előtt és oly kegyeket kapott, melyekre ritkán méltatnak földi halandókat. Jellemének tisztaságát és rendületlen hűségét azonban alázatossága és töredelmessége eredményezte.
Ez a tiszteletben álló próféta, ahelyett hogy azt állította volna magáról, hogy ő tiszta és szent, azonosította magát a valóban bűnös Izráellel és népéért könyörgött Istenhez: "nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket." (Dán 9:18) "Vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!" (15. vers), és "a mi bűneinkért és a mi atyáink hamisságaiért gyalázatára van Jeruzsálem és a te néped mindeneknek mikörülöttünk." (16. vers)

Dániel kijelenti: "És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bűnömről, és az én népemnek... bűnéről" (20. vers), miközben Isten Fia megjelent neki imáira válaszul és utasítást adott neki. Dániel erről azt mondja: "orcám eltorzula, és oda lőn minden erőm." (Dán 10:8) 

Aki igazán törekszik arra, hogy tökéletes keresztényi jellemet fejlesszen ki, az soha nem fog abban a hiedelemben élni, hogy ő bűntelen. Minél többet elmélkednek Krisztus jellemén, s minél jobban megközelítik az ő isteni képmását, annál tisztábban fogják észlelni Mesterük makulátlan tökéletességét és annál inkább érzik saját gyengeségüket és hibáikat. Akik azt állítják magukról, hogy bűntelenek, azok azt bizonyítják, hogy még messze állnak a szentségtől. Ez azért van, mert nem ismerik igazán Krisztust, ha úgy tudnak önmagukra nézni, mintha az ő jellemét tükröznék. Minél nagyobb a távolság köztük és a Megváltó között, saját szemükben annál igazabbnak tűnnek.
(The Spirit of Prophecy, 4. kötet, 301-302. oldal)

Napi ige - Félszívvel

"Amely pedig a köves helyre esett, ez az, aki hallja az igét, és mindjárt örömmel fogadja, de nincs gyökere benne..."
(Máté 13,20–21)
"Ezt mondja az Úr: Szántsatok magatoknak új ugart!..."
(Jer. 4,3)

"A jóra való törekvések és vágyak vékony rétege alatt fellelhető az emberi szív önzése. A köves talajjal jelképezett emberek még nem győzték le önszeretetüket. Még nem ébredtek tudatára a bűn rettenetes pusztításának, és szívüket nem alázták meg bűneik tudatában... Látszólag megtértek, de vallásosságuk csak felületes... Nincs gyökerük, mert nincsenek kapcsolatban Krisztussal...

Sokan állítják, hogy Istent szolgálják, de tapasztalatból nem ismerik Őt. Kívánságuk ugyan, hogy Istennek szolgáljanak, de ez inkább csak saját személyes vonzalmukon, semmint a Szentlélek meggyőző erején alapszik. Életmódjukat nem hozzák összhangba Isten törvényével. Vallják, hogy Krisztus az Ő Megváltójuk, de nem hiszik, hogy erőt adhat bűneik leküzdéséhez... Törekszenek életmódjuk megreformálására, de a testet, az »ént« nem feszítik keresztre. Nem adják át magukat teljesen Krisztusnak, hogy isteni erőt kérve cselekedjék az Ő akaratát... Éppen a félszívvel végzett keresztény szolgálat okozza, hogy egyesek terveik kivitelében elgyengülnek és szándékaikban állhatatlanok. Az a törekvés, hogy egyidőben önmagunknak és Krisztusnak is szolgáljunk, olyan köves talajú hallgatókká tesz bennünket, akik a kísértések órájában nem tudnak megállni."

(Krisztus példázatai, A magvető kiment vetni c. fejezetből)

kedd, március 28, 2017

NAPTÁRUNK, programjaink

SZENTSÉG

SZENTSÉG

„Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat."
(Zsid 12:14) 

Isten öröktől fogva a szentségre hívta el az embert. „Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek." (1Thess 4:3) Szavának visszhangja eljut hozzánk, mindig azt ismételve, hogy „Szentebb, még szentebb", erre nekünk mindig így kell válaszolnunk: „Igen, Uram, még szentebb." 

Senki sem kapja a szentséget elsőszülöttségi jogként vagy ajándékképpen egy másik embertől. A szentség Isten ajándéka Krisztus által. Akik elfogadják a Megváltót, Isten fiaivá lesznek. Lelki gyermekeivé válnak, újjászületnek, megújulnak igazságban és valódi szentségben. Gondolkodásuk megváltozik. Tisztább értelemmel vizsgálják az örökkévalóság dolgait. Isten befogadta őket családjába és átalakultak az ő hasonlatosságára, Lelke által átalakultak dicsőségről dicsőségre. Leghőbb szeretetük eddig önmagukra irányult, ezután Isten és Krisztus iránti szeretetük a legfontosabb számukra. 

„Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által." (Róm 5:1) A megigazulás bűnbocsánatot jelent. Azt jelenti, hogy a lélek - megtisztulva a holt cselekedetektől - felkészül arra, hogy elfogadja a megszentelődés ajándékát. Isten elmondta nekünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy elnyerjük ezt az áldást. „...félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek; hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon." (Fil 2:12-15) 

Az Isten iránti szeretet, melyet szívünkben ápolunk, és szavainkkal, tetteinkkel kinyilvánítunk, minden másnál többet fog tenni az emberi lelkek felemeléséért és nemessé tételéért. Krisztus életében ez a szeretet teljességre jutott és tökéletesen kifejeződött. Krisztus keresztjén a Megváltó engesztelést szerzett az elbukott emberiség részére. A szentség ennek az áldozatnak a gyümölcse, mert Ő meghalt értünk, hogy mi ezt a nagy ajándékot elnyerhessük. Krisztus vágyik arra, hogy ránk árassza ezt az ajándékát. Vágyik arra, hogy természetének részeseivé tegyen bennünket. Vágyik arra, hogy megmentse azokat, akik a bűn miatt elszakadtak Istentől. Arra szólítja fel őket, hogy válasszák az ő szolgálatát, rendeljék alá magukat teljesen az ő irányításának és tanulják meg tőle, hogyan cselekedjenek Isten akarata szerint. 
(Signs of the Times, 1902. december 17.)

Napi ige - Az értünk hozott áldozat

"Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könnyhullatástól és lábamat az eleséstől, az Úr orcája előtt fogok járni az élőknek földjén... Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?"
(Zsolt. 116,8–9. 12)

"A tanítványok... szerették a Megváltót. Azonban nem értékelték helyesen csodálatos jellemét. Ha felismerték volna, hogy mit tett értük, érezték volna, hogy semmi sem pazarlás, amit neki nyújtanak... Krisztus értékeli a szívből jövő figyelmesség kifejezéseit... Örült annak, hogy Mária (a bethániai Mária) őszintén kívánta cselekedni Urának akaratát.* [jegyzet: A történetet lásd Máté 26. fejezetében]
Mária tette azt a tanítást hordozta, hogy Krisztusnak örömet szerezne, ha kifejeznék iránta érzett hálájukat és szeretetüket. Ő mindent jelentett a tanítványai számára, de nem ismerték fel, hogy hamarosan elvétetik tőlük...
Méltatlankodva kiejtett szavaik: »Mire való ez a tékozlás?« élénken rajzolták Krisztus elé a valaha hozott legnagyobb áldozatot, önmaga odaajándékozását az elveszett világért. Az Úr oly bőkezűen bánt az emberi családdal, hogy nem lehet azt mondani, még valami többet is tehetett volna. Isten az egész mennyet odaadta nekünk Jézus odaajándékozásával. Emberi szemszögből nézve az ilyen áldozat indokolatlan tékozlás. Emberi okoskodás szerint az üdvösség egész terve a kegyelem és a lelki javak tékozlása, hiszen megvalósulása során mindenütt önmegtagadással és teljes szívből hozott áldozattal találkozunk... Az egész mennyei sereg joggal kiálthatna fel: Mire való ez a nagy tékozlás?"

(Jézus élete, Vacsora Simon házában c. fejezetből)

hétfő, március 27, 2017

A Biblia: Isten szava 3. rész

Előző rész: http://miskolckerak.blogspot.hu/2014/06/a-biblia-isten-szava-2-resz.html

3) A Biblia ihletettségéhez való viszonyulás a kezdetektől a jelenig

Szükséges egy rövid, tömör történeti áttekintés ahhoz, hogy a múlt hátterén értékelhessük a jelenlegi helyzetet.

Az ószövetségi korszakban nem volt kétséges, hogy a prófétai írások ténylegesen Isten beszédét, kinyilatkoztatását tartalmazzák. Amikor Dávid átadta fiának, Salamonnak a templomépítésre vonatkozó terveket, amelyek a Mózes II. könyvében foglalt isteni utasításokat követték, emlékeztette őt arra, hogy „
mindezek az Úr kezétől" (1Krón. 28,19). Dániel próféta azzal a meggyőződéssel kutatta az idősebb, kortárs próféta, Jeremiás jövendöléseit, és várta az általa kijelentett ígéretek beteljesedését, hogy „az Úr igéje [szólt] Jeremiás próféta [által]" (Dn 9,12). Több prófétai írás, vagy egyes tartalmi egységek is azon belül, ilyen egyértelműen fogalmazott bevezetéssel kezdődnek: „Így szól az Úr", avagy „az Úr igéje" xy próféta által. (Lásd pl.: Hóseás 1,1; Jóel 1,1; Ésa. 44,6)

ISTENFÉLELEM

ISTENFÉLELEM



"És mivel Énókh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé."
(1Móz 5:24) 

Az istenfélelem a keresztényi jellem gyümölcse. Ha kapcsolatban vagyunk a Szőlőtővel, akkor a Lélek gyümölcseit fogjuk teremni. A Szőlőtő élete az vesszőkben nyilvánul meg. Közeli és bensőséges kapcsolatban kell lennünk a mennyel, hogy az istenfélelem gyümölcsét teremjük. Jézusnak vendéggé, családtaggá kell lennie otthonunkban, ha az ő képmását tükrözzük és hirdetjük, hogy a legnagyobb Fenség fiai és leányai vagyunk.
A vallás csodálatos áldás az otthonban. Ha az Úr velünk lakozik, akkor úgy érezhetjük magunkat, mintha Krisztus mennyei családjának tagjai lennénk. Tudatában lehetünk annak, hogy angyalok szemlélnek minket, ezért modorunk kedves és elnéző lesz. Azzal készülünk fel, hogy belépjünk a mennyei udvarokba, hogy az udvariasságot és istenfélelmet ápoljuk magunkban. Beszélgetésünk szent lesz, gondolataink a mennyei dolgoknál időznek.

Énókh Istennel járt. Életének minden területén tisztelte Istent. Otthonában és munkájában egyaránt ezt kérdezte: "Elfogadhatja-e ezt Isten?" És mivel megemlékezett Istenről, követte az ő tanácsát, jelleme megváltozott, istenfélő emberré vált, akinek útja kedves volt Isten előtt. Az Ige arra buzdít minket, hogy az istenfélelemhez ragasszunk testvéri szeretetet. Ó, milyen szükségünk van arra, hogy megtegyük ezt a lépést, s ezt az újabb vonást beépítsük jellemünkbe! Sok hívő otthonában kemény, támadó lelkület nyilvánul meg. A kritikus szavak és rosszindulatú tettek sértik Istent. A diktatórikus parancsok, s a gőgös, arrogáns viselkedés nem fogadhatóak el a menny számára. A testvérek között azért van olyan sok nézeteltérés, mert elmulasztották elsajátítani a testvéri szeretetet. Úgy kell szeretnünk egymást, ahogy Krisztus szeretett minket.
Egy ember igazi értékét a menny Ura határozza meg. Ha földi otthonában rosszindulatú, akkor alkalmatlan a mennyei otthonra is. Ha saját feje után megy és nem törődik azzal, hogy ezzel kit sért meg, akkor nem lenne elégedett a mennyben sem, ha nem uralkodhatnék. Krisztus szeretetének kell irányítania szívünket, s akkor otthonainkban Isten békessége fog lakni.
(Review and Herald, 1888. február 21.)

Napi ige - Jézus nyomában

"Mondta pedig Jézus mindenkinek: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét minden nap és kövessen engem."
(Luk. 9,23)

"Az áll legközelebb Krisztushoz, aki itt e földön legtöbbet vett át önfeláldozó szeretetéből, abból a szeretetből, amely »nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,... nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt« (I.Kor. 13,4–5). Abból a szeretetből, amely a tanítványt készteti, amiképpen késztette az Urat, hogy mindent odaadjon az emberiség megmentése érdekében.

Sokan gondolják, hogy milyen nagy kiváltságban részesülnének, ha meglátogathatnák Krisztus életének földi színhelyeit, ha ott járhatnának, ahol Ő járt, ha láthatnák Őt a tó partján, ahol olyan szívesen tanított. Ha megpillanthatnák a völgyeket és a dombokat, amelyeken tekintete oly gyakran megnyugodott. Nem kell elmennünk Názáretbe, Kapernaumba vagy Bethániába azért, hogy Jézus nyomdokain haladhassunk. Megtalálhatjuk lábnyomát a betegágy mellett, a szegények viskóiban, a nagyvárosok zsúfolt utcáin, aluljáróiban és mindenütt, ahol emberszívek vigaszra várnak. Ha azt tesszük, amit Ő tett földi életében, akkor követjük az Ő nyomdokait... Krisztus életszabálya, amelynek alapján állunk vagy elesünk, amelynek alapján mindannyian megméretünk az ítéletben, így hangzik: »Amit akartok azért, hogy az emberek veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal.« (Máté 7,12)"


(Jézus élete, Az új ország törvénye, és „Az én legkisebb atyámfiai” c. fejezetekből)

vasárnap, március 26, 2017

Napi ige - Ítélet

„Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az ilyet szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is. Egymás terhét hordozzátok, úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” 
(Gal. 6:1–2)

„Ha Krisztus lakik bennetek, akkor nem vágyakoztok másokat megfigyelni és hibáikat leleplezni. Ahelyett, hogy arra törekednétek, hogy másokat vádoljatok és elítéljetek, inkább segíteni és menteni akarjatok. Ha tévelygőkkel találkoztok, szívleljétek meg ezt a figyelmeztetést: »ügyelj magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.« Jusson eszetekbe, hogy mily gyakran tévedtetek ti magatok is életetek során, és hogy milyen nehéz volt újra az egyenes útra térni, ha egyszer elhagytátok azt. Ne taszítsátok testvéreteket még nagyobb sötétségbe, hanem szívélyes együttérzéssel figyelmeztessétek az őt környékező veszedelmekre.

Csakis akkor lettetek alkalmassá mások megsegítésére, csakis akkor közeledhettek egy bűnbeesett lélekhez és érinthetitek a szívét, amikor érzitek, hogy a saját éneteket, sőt az egész életeteket is fel tudnátok áldozni, hogy megtévedt testvéreteken segítsetek. Hibáztatással és szemrehányással még senkit sem lehetett a helyes útra téríteni. Ellenkezőleg, ezáltal csak még távolabb űzitek őket Krisztustól. Csak a szelíd, szívélyes és őszintén a másik megmentésére törekvő lélek segíthet megszabadítani a tévelygőket és fedezheti el a bűnök sokaságát.”

(Gondolatok a Hegyibeszédről, Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek c. fejezetből)

BIZODALOM

BIZODALOM



"Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van."
(Zsid 10:35) 

János mondja: 
"És ez az a bizodalom, amellyel őhozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat minket: És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, amelyeket kértünk őtőle." (1Jn 5:14-15) 
Fejtsük ki bővebben ezeket a dolgokat az emberek előtt, hogy ismereteik bővüljenek és hitük növekedjék. Bátorítani kell őket arra, hogy több mindent kérhetnek Istentől és kételkedés nélkül igényelhetik az ő kegyelmének gazdagságát, mert Jézus által beléphetünk a legnagyobb Felség tróntermébe. Az ő érdemei által s a Szentlelken keresztül járulhatunk az Atyához. 

Ó, bár mélyebb tapasztalatokat szereznénk az imaéletben! Bizodalommal járulhatunk Istenhez, tudva azt, hogy mit jelent bírni a Szentlélek jelenlétét és hatalmát. Megvallhatjuk bűneinket, és már kérésünk közben is tudhatjuk, hogy Ő megbocsátja vétkeinket, mert megígérte a bocsánatot. Gyakorolnunk kell a hitet, igazi komolyságot és alázatosságot kell tanúsítanunk. Ezt nem tudjuk megtenni a Szentlélek segítsége nélkül. Mélyen le kell borulnunk Krisztus lábaihoz és nem szabad dédelgetnünk az önzést, nem szabad önmagunkat dicsőítenünk, hanem egyszerűen keresnünk kell az Urat, kérnünk kell Szentlelkét, ahogy a kisgyermek kéri a kenyeret szüleitől. 

Meg kell tennünk saját részünket: fogadjuk el Krisztust személyes Megváltónknak és a Golgota keresztje alatt nézzünk fel rá és élünk. Isten elkülöníti gyermekeit önmaga számára. S ahogy összeköttetésbe kerülnek vele, övék lesz Isten ereje és az fog uralkodni bennük. Önmagunktól semmit sem cselekedhetünk, de a Szentlélek kegyelme által életben és fényben részesülhetünk, lelkünk pedig megtelik Isten és a szentség iránti komoly vágyakozással. Ezután Krisztus elvezet bennünket a kegyelem trónjához és felöltöztet minket saját igazságába, mert a mennyei Atya szeret minket. Szántszándékkal vaknak és makacsnak kellene lennünk ahhoz, hogy kételkedjünk abban, hogy az Ő szíve értünk dobog. Míg Jézus, a mi Közbenjárónk esedezik értünk a mennyben, a Szentlélek munkálkodik bennünk, hogy munkálja mind az akarást, mind a véghezvitelt jókedvéből. Az egész menny érdeklődik lelkünk üdvössége iránt. Akkor mi okunk van a kételkedésre abban, hogy az Úr a jelenben és a jövőben is segít nekünk? 
(Signs of the Times, 1892. október 3.)

szombat, március 25, 2017

ENGEDELMESSÉG

ENGEDELMESSÉG

"Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben."
(1Pt 1:14-15) 

Mit kíván Isten? Tökéletességet, és nem kevesebbet. De ha tökéletesek lennénk, nem volna szabad önmagunkban bíznunk. Naponta megtanulhatjuk, és megérthetjük, hogy önmagunkban nem bízhatunk. Erős hittel kell megragadnunk Isten ígéreteit. Szükségünk van arra, hogy a Szentlelket kérjük annak teljes tudatában, hogy mi nem tudunk segíteni saját magunkon. S ha a Szentlélek munkálkodik bennünk, már nem fogjuk énünket dicsőíteni. A Szentlélek irgalmasan kezelésbe veszi szívünket, és elárasztja azt az igazság Napjának ragyogó fénysugaraival. Isten kegyelmébe vetett hitünk által tartatunk meg.
Ha naponta Isten Lelkének irányítása alatt állunk, akkor a parancsolatot megtartó néppé leszünk. Bemutatjuk a világnak, hogy az Isten parancsainak való engedelmesség meghozza jutalmát már itt, ebben az életben, és az örök áldásokkal teli eljövendő életben is.

Hitvallásunk ellenére az Úr - aki tetteinket mérlegeli - csak Krisztus hiányos bemutatását látja bennünk. Ő világossá teszi, hogy a dolgok ilyen állapota nem dicsőíti Őt.
Az, hogy lelkünk megmentését rábízzuk Istenre, sokkal többet jelent. Azt jelenti, hogy hit által kell élnünk és járnunk, nem bízunk énünkben és nem dicsőítjük, hanem hitünk szerzőjére és bevégzőjére, Közbenjárónkra, Jézusra tekintünk. A Szentlélek a töredelmes szívben elvégzi munkáját, de sohasem tud dolgozni az önhitt, önelégült lélekben. Az ilyen ember saját okoskodásával akarja megjavítani önmagát. Belép saját lelke és a Szentlélek közé. A Szentlélek viszont akkor fog dolgozni, ha az "én" nem lép közbe. 

Kitől függjünk tehát? Hol a mi segítségünk? Isten Igéje elmondja nekünk: "Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek." (Jn 14:26)

A Szentlélek kész együttműködni mindenkivel, aki befogadja Őt és tanul tőle. Mindazok, akik ragaszkodnak az igazsághoz, és megszenteltetnek általa, annyira eggyé válnak Krisztussal, hogy képesek lesznek szavaikkal és tetteikkel Őt képviselni.
(Manuscript Releases, 12. kötet, 52-53. oldal) 

Napi ige - A kereszthalál előtt

"Bizonyára igazért is alig hal meg valaki, ám a jóért talán csak meg merne halni még valaki. Isten pedig a mi hozzánk való szeretetét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt."
(Róma 5,7–8)

"Elérkezett a félelmetes pillanat, amelytől a világ sorsa függött. A mérlegen az emberiség sorsa ingadozott. Krisztus még e percben is visszautasíthatta volna a bűnös emberiségnek szánt kelyhet. Még nem volt késő! Még mindig letörölhette volna forró homlokáról a véres verítéket, és még mindig pusztulni hagyhatta volna az embert istentelenségében. Még mindig mondhatta volna: Viselje a törvényszegő bűnének következményét, én visszamegyek mennyei Atyámhoz. 

Kiissza-e vajon Isten Fia a megaláztatás és a haláltusa keserű poharát? Elszenvedi-e az ártatlan a bűn átkának következményét, hogy a bűnöst megmentse? Reszketve hangzottak sápadt ajkairól e szavak: »Atyám, ha el nem múlhat tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod!«

Háromszor imádkozott így Jézus, háromszor riadt vissza emberi természete az utolsó, mindent megkoronázó áldozathozataltól. Lelki szemei előtt még egyszer elvonult az emberiség történelme. Látta a bűnös sorsát, ha magára hagyná, látta az ember tehetetlenségét, a bűn hatalmát. Elébe tárult az elítélt világ nyomorúsága és jajszava. Szemlélte a világ fenyegető végzetét, és döntött: megmenti az embert, bármilyen áron is. Elfogadja a vérkeresztséget, hogy veszendő emberek örök életet nyerhessenek."


(Jézus élete, A Gecsemáné c. fejezetből)

péntek, március 24, 2017

KÜLSŐ KELLEM

KÜLSŐ KELLEM

"Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött. Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete."
(Péld 31:21-22) 

Finomítsátok, finomítsátok, finomítsátok ízléseteket! Szülők, akik megismertétek az igazságot, alakítsátok szokásaitokat és gyakorlatotokat az Isten által adott útmutatásokhoz. Az Úr azt szeretné, ha mindnyájan emlékezetetekbe vésnétek, hogy Isten szolgálata tiszta és szent, s azoknak, akik megismerték az igazságot, meg kell tisztulniuk lelkületükben, indulatukban, szívükben, beszédükben, ruházkodásukban és otthonaikban egyaránt, hogy Isten angyalai - akik számukra láthatatlanok - elmehessenek szolgálni nekik az üdvösség örököseinek.

Aki csatlakozik az egyházhoz, annak jellemében át kell alakulnia, meg kell rajta látszania, hogy tiszteli a szent dolgokat. Egész életüknek át kell formálódnia Krisztus Jézus hasonlatosságára. Akik csatlakoznak az egyházhoz, azoknak elég alázatosnak kell lenniük ahhoz, hogy elfogadják az utasítást olyan területeken, ahol hiányosságaik vannak, s ahol lehet és kell is változtatniuk. Keresztényi befolyást kell árasztaniuk. Akik nem változtatnak szavaikon, magatartásukon, ruházkodásukon, vagy otthonukon, azok önmaguknak élnek és nem Krisztusnak. Nem lettek újjá Krisztus Jézusban, hogy megtisztítsák önmagukat, és rendezzék külső körülményeiket. 

A keresztények aszerint fognak megítéltetni, hogy milyen gyümölcsöt teremnek a reformáció munkájában. Minden igaz keresztény bemutatja, mit tett az evangélium igazsága vele. Aki Isten Fiává lett, annak ízlésesen és tiszta szokásokat gyakorolva kell élnie. Minden tettnek következménye van, bármilyen kicsi is az. Az Úr minden emberi lényt közvetítőként szeretne felhasználni, akin keresztül Isten ki tudná nyilatkoztatni Szentlelkét. A keresztényeknek semmi esetre sem szabad gondatlanoknak és közömböseknek lenniük külső megjelenésüket illetően. Bár díszítések nélkül, de csinosan és rendesen kell kinézniük. Tisztának kell lenniük kívül és belül egyaránt. 
(Testimonies to Southern Africa, 87. oldal)

Napi ige - Segítség a kísértésekben

"Hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísérteni (megpróbáltatni), mint elszenvedhetitek, sőt a kísértéssel egyetemben (egyidejűleg) a kimenekedést is megadja..."
(I.Kor. 10,13)

"Jézus emberi természete a miénkhez hasonló volt. A szenvedést azonban élesebben érezte, mert lelki természete mentes volt a bűn minden érintésétől. Mennyire intenzív volt benne a vágy – emberi természete szerint –, hogy megmeneküljön a bűn által megszomorított Isten rosszallásának lelki terhétől! Hogy mennyire sóvárgott lelke a megszabadulásra, az kifejezésre jut szavaiban: »Atyám, ha el nem múlhat tőlem e pohár,... legyen meg a Te akaratod.«"
(Signs of the Times, 1887. dec. 9.)

Angyal jelent meg néki a mennyből, erősítvén őt.« (Luk 22,43) Az angyal nem azért jött, hogy kivegye Jézus kezéből a szenvedés keserű poharát, hanem hogy megerősítse és biztosítsa Őt Atyja szeretetéről." 
(Jézus élete, Gecsemáné c. fejezetből)

"Ugyanaz az erő adatik mindenkinek, aki Jézus drága nevéért szenved, mint amely neki adatott testi szenvedése és lelki gyötrelme órájában a Gecsemáné-kertben. Ugyanaz a kegyelem, ugyanaz a vigasztalás, az a több mint emberi állhatatosság adatik Isten minden egyes hívő gyermekének, aki nyomorúságba és szenvedésbe jut, mint amely Jézusnak adatott. Sohasem maradhat magára, és sohasem veszhet el a Krisztusban bízó lélek."
 (Signs of the Times,1897)

csütörtök, március 23, 2017

TISZTASÁG

TISZTASÁG



"Boldogok, akiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják."
(Mt 5:8) 

Amikor az ember megüresítette önmagát, minden hamis istent kiűzött lelkéből, az űrt betölti Krisztus Lelkének befolyása. Az ilyen embernek szeretet által munkálkodó hite van, mely minden erkölcsi és lelki szennytől megtisztítja a lelket. A Szentlélek, a Vigasztaló tud munkálkodni szívében, befolyásolni és irányítani tudja, hogy élvezze a lelki dolgokat. A "Lélek szerint" (Róm 8:1) él, és a Lélek dolgai foglalkoztatják. Nem önmagában bízik, számára Krisztus minden mindenekben. Az igazságot mindig a Szentlélek nyilatkoztatja ki számára, s ő alázattal fogadja az ihletett szavakat, dicsőséget adva az Úrnak, így szólván: "Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által." (1Kor 2:10) "Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk." (12. vers) 

A Lélek, mely kinyilatkoztatja, munkálja is benne az igazság gyümölcseit. Krisztus "örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne". (Jn 4:14) Az igazi szőlőtő vesszője Ő, aki gazdag gyümölcsöt terem Isten dicsőségére. Milyen jellegű a megtermett gyümölcs? "A Lélek gyümölcse a szeretet." Jegyezd meg a szavakat: "szeretet", és nem gyűlölet; "öröm", és nem elégedetlenség és zúgolódás; "békesség", és nem ingerültség, idegesség és kitalált problémák. Továbbá: "béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény." (Gal 5:22-23)

Akikben ez a lélek lakozik, azok komoly munkásai lesznek Istennek; a mennyei értelmes lények együttműködnek velük, amint elindulnak, szívükben az igazság Lelkének üzenetével, mely bennünk él. Látványosságai lettek a világnak, angyaloknak és embereknek. Megnemesedtek és megújultak a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hitük által. Lelkük kincsestárába nem fát, szénát és szalmát, hanem aranyat, ezüstöt és drágaköveket hordtak. Szavaik szelídek, és szívük kincstárából tiszta és szent dolgokat hoznak elő Krisztus példájára.
(Home Missionary, 1893. november 1.)

Napi ige - Gyermekeink

"Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak, az anyaméh gyümölcse: jutalom."
(Zsolt. 127,3)

"Tartsátok kötelességeteknek, hogy türelemmel, gonddal és komoly, buzgó imával úgy alakítsátok gyermekeitek jellemét, hogy áldássá legyenek az otthonban, a gyülekezetben és a társadalomban. Ha elhanyagoljátok ezt a kötelességet,... gyermekeitek erkölcsi torzszülöttként nőnek fel... Ha megtűritek gyermekeitekben a helytelenségeket, bezárjátok előttük Isten városának kapuit
Szülők, akik vallják, hogy szeretik Istent, nem teljesítik akaratát. Nem fékezik meg, nem irányítják helyesen gyermekeiket és ezrek nőnek fel nyomorék jellemmel, laza erkölccsel, hiányos neveléssel... Magukra hagyják őket, hogy tegyenek, amit akarnak ösztöneikkel, idejükkel, szellemi erejükkel. 
A szülőket terheli a felelősség, hogy az elhanyagolt képességek elvesznek Isten ügye számára... Világosság ragyogott és ragyog elő Isten szavából és Lelkének bizonyságtételeiből, ezért tanuljuk meg kötelességünket..."
(Bizonyságtételek V. kötet, 324–326. l.)


szerda, március 22, 2017

Napi ige - A szeretetről

Mert szeretetet kívánok én és nem áldozatot..."
(Hós. 6,6)

„Az igaz vallásosságra nagy szükség van az otthonban... Csak ott lehet úrrá az igazi, őszinte és mély szeretet, ahol Krisztus a vezető. Se a férfi, se a nő ne táplálja magában azt a gondolatot, hogy egybekelésük hiba volt... Határozzátok el, hogy mindenné lesztek egymás számára, amennyire csak lehet... Bátorítsátok állandóan egymást az élet küzdelmében... Sokan gyengeségnek tartják a szeretet kifejezését és tartózkodást tanúsítanak... De a szeretet nem maradhat fenn sokáig anélkül, hogy kifejezésre ne jusson. Ne engedd, hogy a kedvesség és az együttérzés hiányában megszomorodjék annak szíve, akivel össze vagy kötve... 
Ne használd fel erős akaratodat, hogy kívánságaid teljesítésére kényszerítsd a másikat. Neki is van akarata. És ő is kedve szerint szeretne tenni, ugyanúgy, mint te... Uralkodjék köztetek kölcsönös szeretet és türelem. Az a tudat, hogy a másik megbecsül, csodálatosan hat és nagy megnyugvást ad... Isten kegyelmének megnyilatkozása sokkal szorosabban kötheti össze az egymástól elhidegült, közönyös szíveket, mint bármely más földi kötelék."

(A nagy Orvos lábnyomában, Az otthon alapítói c. fejezetből)

BŐKEZŰSÉG

BŐKEZŰSÉG



"Kiki amint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek."
(2Kor 9:7-8) 

Amikor Isten Lelkének jelenléte meglágyítja az emberek szívét, sokkal fogékonyabbak lesznek a Szentlélek benyomásaira és elhatározzák, hogy megtagadva önmagukat áldozatot hoznak Isten ügyéért. Ilyenkor az isteni fény olyan szokatlan tisztasággal és erővel világítja be az értelem zugait, hogy legyőzi a természetes emberi érzéseket, az önzés elveszíti uralmát a szív fölött és vágy ébred bennük arra, hogy az önmegtagadás és a bőkezűség gyakorlásában utánozzák a Példaképet. A természetétől fogva önző ember ezután kedvessé és könyörületessé válik az elveszett bűnösök iránt és ünnepélyes fogadalmat tesz Istennek, mint ahogy Ábrahám és Jákob is tették.

Mennyei angyalok vannak jelen az ilyen alkalmakon. Isten és a veszendők iránti szeretet győzedelmeskedik az önzés és a világ szerelme fölött. Különösképpen akkor történik ez meg, amikor az igehirdető Isten Lelkével és hatalmával a megváltás tervét mutatja be, melynek alapja Jézusnak a kereszten hozott áldozata...
Isten részt juttat az embernek embertársai megmentésében. Együtt dolgozhat Krisztussal úgy, hogy az irgalmasság és jótékonyság tetteit gyakorolja. Ember azonban nem válthatja meg embertársait, mert nem képes eleget tenni a megrontott igazság követelményeinek. Ezt kizárólag Isten Fia tudja megtenni úgy, hogy félreteszi tekintélyét és dicsőségét, istenségét emberi természettel cseréli fel és eljön a földre, hogy megalázza magát, és vérét ontja az emberiségért. 

Amikor kiküldte tanítványait, hogy menjenek el "e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek" (Mk 16:15), Krisztus az emberekre bízta az evangélium terjesztésének feladatát. De míg egyesek az Igét hirdetik, másokat arra szólít fel, hogy feleljenek meg a velük szemben támasztott követelményeinek: tizedet és áldozatokat vár tőlük, amivel támogatják a szolgálatot és segítik a nyomtatott igazság elterjedését az egész világon.
(Testimonies, 4. kötet, 470-472. oldal)

A Víz Világnapja

A víz világnapja

Az ENSZ 47. Közgyűlése az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította, így 1994-óta emlékezünk meg e természeti kincsünkről, amely semmivel nem helyettesíthető. Idén a határokon átnyúló vízgyűjtőkre kívánják felhívni a figyelmet.
A Föld vízkészletének kevesebb mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak tizede vehető közvetlenül igénybe (a többi sarki jégsapkákba, gleccserekbe zárva található). Az édesvízkészletek kiaknázhatósága és minőségének megőrzése hosszú távon széles nemzetközi együttműködést igényel.
Jelenleg a Föld 1,2 milliárd lakója nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély (miközben a fejlett világ pazarlóan bánik az ivóvízkészletekkel). 
Évente mintegy 3,5 millióan halnak meg a földön rossz minőségű víztől vagy vízhiány miatt, az UNICEF becslése szerint naponta 4500 gyermekáldozata van a fertőzött víznek. Pedig ma már könnyedén megoldható a mikroorganizmusok és vírusok eltávolítása az ivóvizekből - igaz, nem olcsón. 
Egyes előrejelzések szerint ha a Föld éghajlata a jelenlegihez hasonló ütemben változik, megeshet, hogy néhány évtized múlva egyes térségekben ivóvízért háborúznak majd. 

Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. A világszervezet célként határozta meg, hogy a jövő évtized közepére a tiszta vizet ma még nélkülöző fejlődő világbeli lakosság több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. A feladat óriási: az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés teljes körű megoldásához több ezer milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség a világon. A legnagyobb problémát a Szaharától délre fekvő országok helyzete jelenti, a legnépesebb államokban, Indiában és Kínában jobban felkészültek az ellátási gondok kivédésére.
Az Európai Unió valamennyi víz (folyó, tó, part menti víz) jó minőségének elérését tűzte ki célul 2015-re, de a tagországok - eltérő mértékben - elmaradnak a víztisztasági célkitűzések teljesítésében. 

Magyarország gazdag ugyan vízben, ám így is hozzávetőleg kétmillió ember nem juthat jó minőségű ivóvízhez, főként az alföldi vidékeken. Egy regionális ivóvízjavító program keretében sikerült az alföldi vizek arzéntartalmát 100-200-ról 50 mikrogramm/literre csökkenteni, a szigorú uniós normák szerint azonban ez is túl magas. A 2005-ben kezdődött, EU-támogatással végrehajtandó ivóvízjavító program eredményeként már csak 10 mikrogramm arzén lesz a hazai ivóvíz egy literjében. (Az arzénes ivóvíz fogyasztása idővel rákot okozhat, de a határérték közegészségügyi megítélése vitatott.)
... Magyarország területének több mint 95 százaléka nemzetközi vízgyűjtőre esik, így hazánk számára a felszíni és a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás területén is különösen fontos a vízgyűjtőn osztozó országokkal való együttműködés.
Forrás: Alternatív Energia - http://www.alternativenergia.hu/a-viz-vilagnapja/2199



Képek forrása: http://www.vizvilagnap.hu/

kedd, március 21, 2017

A Biblia: Isten szava 2. rész

Előző részA Biblia: Isten szava 1. rész

2. A kinyilatkoztatásra hivatkozó vallások számbavétele és vizsgálata

Összesen három világvallás vallja magát isteni kinyilatkoztatáson alapulónak: a hinduizmus, az iszlám és a kereszténység. Mindegyik vallja, hogy írott formában is birtokosa az isteni kinyilatkoztatásnak, azaz mindegyiknek van Istentől ihletettnek tekintett szent könyve. E három világvallás kinyilatkoztatás-tanára szűkül le tehát a kutatási területünk, ha hiteles isteni kinyilatkoztatást keresve nyomozódni kezdünk.

A hitelesség ésszerű kritériumaiként az alábbi feltételeket állíthatjuk fel:
a) Valamilyen racionálisan követhető magyarázatot kell elvárnunk arra vonatkozóan, hogy milyen úton-módon jutott el hozzánk emberekhez az Istentől származó kinyilatkoztatás és miképpen foglaltatott bele az adott szent könyvbe vagy könyvekbe, még ha nem is zárjuk ki természetfeletti bölcsesség és erő működését ebben a folyamatban.
b) Ugyancsak joggal várjuk el, hogy a szóban forgó kinyilatkoztatásban emberi gondolatokat meghaladó, felsőbbrendű isteni eszméket fedezhessünk fel.
  
Kezdjük a vizsgálatot a hinduizmus szent könyveivel:

NAGYLELKŰSÉG

NAGYLELKŰSÉG



"Hogy a nyomorúság sok próbái közt is bőséges az ő örömük és igen nagy szegénységük jószívűségük gazdagságává növekedett."
(2Kor 8:2) 


Csak akkor győzhetjük le az önzést, és sajátíthatjuk el Krisztus értelmét, ha teljesen elismerjük a keresztényi indítékokat, ha lelkiismeretünk felébred a kötelességek elvégzésére és isteni fény járja át szívünket és jellemünket. A Szentlélek, aki az emberi szívekben és jellemekben munkálkodik, ki fog űzni minden önző hívságot és látszatszentséget. 

Amikor Isten küldötte üzenetet közvetít a gyülekezet felé, Isten szól a néphez, felébreszti lelkiismeretüket, hogy emlékezzenek rá, hogy nem adták vissza az Úrnak őszintén a tizedet és amikor kényelmetlen volt, akkor adományokat sem hoztak neki. Az Úr pénzét saját magukra költötték: házakat építettek, lovakat és fogatokat, vagy földet vásároltak. Nagy haszon reményében tették ezt és minden évben ugyanazok voltak a kifogásaik. "Avagy az ember csalhatja-é az Istent?" (Mal 3:8) Ó, igen, nagyon sokszor megteszi, aki nem lelki, s nem tudja lelkiképpen megítélni a lelki dolgokat. 

Néha az Úr nagy terveket visz végbe a világi, önző embereken keresztül. Elméjüket megvilágosította a Szentlélek, szívük érezte annak lágyító és meggyőző befolyását. Mivel érezték Isten irgalmát és kegyelmét, kötelességüknek tartották, hogy ügyét támogassák és országát építsék. Eszükbe jutottak ezek a kívánalmak: "Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják." (Mt 6:19-20) Ezek a módos emberek vágyat éreztek arra, hogy részük legyen Isten királyságában, és megfogadták, hogy eszközeikből áldoznak az Úr ügyének egyes ágaira. Ezt a fogadalmat nem embereknek tették, hanem az angyalok jelenlétében Istennek. Ezeket az önző, önmagukat szerető embereket az angyalok indították a jóra. 
(Review and Herald, 1893. május 23.)

Napi ige - Isten közel van

„Tudom a te dolgaidat, nyomorúságodat és szegénységedet (de gazdag vagy)... Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell... Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját!"
(Jel. 2,9–10)

„Dániel szabadulásának történetéből megtanulhatjuk, hogy Isten gyermekeinek a próbában és a fájdalomban is pontosan úgy kell viselkedniük, mint amikor a jövő ragyogó kilátásokkal kecsegtet, és környezetük a lehető legkívánatosabb. Dániel az oroszlánok vermében ugyanaz volt, mint aki első miniszterként és a magasságos Isten prófétájaként állt a király előtt. 
Az az ember, akinek szíve Istenre támaszkodik, ugyanolyan a legsúlyosabb próbában, mint a jó sorsban, amikor Istentől fény, az emberektől pedig jóakarat sugárzik rá. A hit felfogja a láthatatlant, és megragadja az örök valóságokat.
A menny nagyon közel van azokhoz, akik szenvednek az igazságért. Krisztus azonosítja érdekeit hűséges népe érdekeivel. Szenved szentjei személyében, és aki választott gyermekeit bántja, Őt sérti meg. Az a hatalom, amely megszabadít a fizikai bajtól és gyötrelemtől, közel van, hogy a nagyobb vésztől is megmentsen. Lehetővé teszi Isten szolgája számára, hogy minden körülmények között becsületes maradjon, és Isten kegyelme által diadalmaskodjék."

(Próféták és királyok, 337. l.)

hétfő, március 20, 2017

A Biblia: Isten szava 1. rész

Létezik-e hiteles Isten-ismeret, hiteles vallásosság?

Sok kereső embert foglalkoztat ez a kérdés. Többnyire még azok is belebotlanak életük során, akiket egyébként közömbösen hagy ez a téma. A kérdés valójában egyenértékű egy másik kérdéssel: Létezik-e hiteles, egyértelmű, mindenki számára megismerhető isteni kinyilatkoztatás?

Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha létezik ilyen kinyilatkoztatás, akkor létezik hiteles istenismeret és vallás, ha pedig ilyen kinyilatkoztatás nincs, akkor hiteles Isten-ismeret és vallás sem létezhet. Bővebben kifejtjük ezt a továbbiakban.

1. Alapkérdés bárminemű vallásosságot illetően


Az istenhívő, vallásgyakorló vagy Isten-kereső emberek számára - amennyiben értelmes Isten ismeretre törekszenek - alapkérdés az, hogy milyen megbízható forrásból származnak vallási ismereteik. Valójában azonban minden embernek is jó oka lenne arra, hogy feltegye a kérdést: létezik-e ténylegesen valamilyen isteni önkinyilatkoztatás? B. Pascal találó hasonlatot alkalmazva szól arról, hogy miért:

TESTVÉRI SZERETET

TESTVÉRI SZERETET



"Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek."
(Róm 12:10) 

Amikor a Szentlélek az ember értelmét birtokába veszi, minden jelentéktelen panaszt és vádat félretesz testvérével szemben. Az igazság Napjának ragyogó fénysugarai bevilágítanak az elme és a szív rejtett kamráiba. Istentiszteletünkben nem lesz különbség gazdag és szegény, fekete és fehér között. Minden előítélet megszűnik. Ahogy Istenhez közelítünk, testvéreinkkel is egy testvériséget alkotunk. Zarándokok és idegenek vagyunk, akik egy jobb hon, mégpedig a mennyei felé tartanak. Ott véget ér minden büszkeség, vád, önámítás. Minden álarc lehull, és "meg fogjuk őt látni, amint van". (1Jn 3:2) Ott énekünk csatlakozik a mennyei karhoz, köszönetünk és hálánk felszáll Istenhez. 
(Review and Herald, 1899. október 24.)

Az Úr Jézus eljött földünkre, hogy minden nemzetségből megmentsen férfiakat és nőket... Jézus azért jött, hogy fénnyel árassza el az egész világot. Szolgálatának kezdetén így foglalta össze küldetését: "Az Úrnak lelke van énrajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat, hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét." (Lk 4:18-19) 

Az Úr szeme teremtményein van; mindegyiket szereti és nem tesz különbséget fehér és fekete között azzal a kivétellel, hogy különösen gyengéd szánalommal viseltetik azok iránt, akik másoknál nagyobb terhet viselnek. Akik szeretik Istent és hisznek Krisztusban, mint Üdvözítőjükben, bár útjuk közben találkozniuk kell a megpróbáltatásokkal és nehézségekkel, mégis örvendező lélekkel fogadják el életüket úgy, amint van, mert tudják, hogy mennyei Istenük törődik dolgaikkal, és mindenért, amit a világ nem ad meg nekik, a legnagyobb ajándékokkal Ő maga fogja kárpótolni őket.
(Selected Messages, 2. kötet, 487-488. oldal)

Napi ige - A függöny mögött

"Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe!... Nemzetek zajonganak, országok mozognak, kiereszti a hangját, megszeppen a föld. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk!... 
Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek között, felmagasztaltatom a földön."
(Zsolt. 46,3. 7–8. 11.)

"Az egész világ Isten ellenőrzése alatt áll. Dicső lények százmilliói állnak készen, hogy az Ő szavának irányítása alatt keresztülhúzzák a gonosz hatalmak és a gonosz emberek akaratát, és jót hozzanak Isten hűségesei számára... A közelgő események Isten kezében vannak. A menny Fensége a maga kezében tartja a nemzetek sorsát és egyházának gondjait is... Ami a véges elmék előtt bonyolultnak tűnik, azt az Úr keze tökéletes rendben tartja... Király Ő, a seregek Ura... A nemzetek küzdelme és harca közepette megvédelmezi népét."
"Az emberiség történelmét megörökítő krónikák úgy tüntetik fel, hogy a nemzetek fejlődése, a birodalmak emelkedése és bukása az emberi akarat és vitézség függvénye, és hogy az események alakulását nagymértékben az emberek becsvágya és szeszélye határozza meg. Isten Igéje azonban félrehúzza a függönyt, és az emberi érdekek, hatalmak és indulatok egymással való harca mögött meglátjuk a végtelen irgalmú Isten munkáját, aki csendben, türelmesen viszi véghez a maga szándékát."

(Válogatott bizonyságtételek II. kötet, 402–405. l.; Próféták és királyok, 309. l.)

vasárnap, március 19, 2017

EGYSÉG

EGYSÉG

És én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, őnékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk: Én ő bennök, és te énbennem; hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél."
(Jn 17:22-23) 

A keresztényi viselkedéssel kapcsolatban mennyi ismeretet halmoztunk fel, de milyen hiányos a gyakorlatunk! Ha gyakorlatunk összhangban állna Urunk parancsával, az eredmény dicsőséges lenne. Ő mondja: "De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédökre hisznek majd énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te énbennem Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem." (Jn 17:20-21) 

Jézus nem olyan dologért imádkozott, mely ne lenne elérhető számunkra. Ha ez az egység lehetséges, akkor miért nem küzdenek ezért a kegyelmi állapotért azok, akik Krisztus követőinek vallják magukat? Ha egyek vagyunk Krisztussal, akkor egynek kell lennünk követőivel is. Lelkünk hő vágya Krisztus, a dicsőség ama reménysége. A Szentlélek által elérhetjük ezt az egységet, bővelkedhetünk a testvérek iránti szeretetben, s az emberek megtudják majd rólunk, hogy Jézussal voltunk és tőle tanultunk. Életünk az ő szent jellemének visszatükröződése lesz. Nekünk, akik benne hiszünk, az ő alázatos lelkét és kedves viselkedését kell bemutatnunk. Isten egyháza tagjainak egyénenként kell válaszolniuk Krisztus imájára, míg mindannyian egységre jutnak a Lélek által. 

Mi az oka a széthúzásnak és a viszálynak? Mindkettő annak eredménye, hogy eltávolodtunk Krisztustól. Mivel távol vagyunk tőle, elveszítjük iránta érzett szeretetünket, így elhidegülünk követőitől is. Minél távolabb esnek a fénysugarak a középponttól, annál jobban távolodnak egymástól is. Minden hívő egy fénysugár Krisztusból, az igazság Napjából. Minél szorosabban járunk Krisztussal, minden szeretet és fény középpontjával, annál erősebb a behatásunk egymásra is. Ha a szentek közelebb kerülnek Krisztushoz, akkor szükségszerűen közelebb kerülnek társukhoz is, mert Krisztus megszentelő kegyelme összeköti szívüket. Nem szeretheted Istent, miközben a testvérszeretetet elmulasztod.
(Ellen G. White 1888 Materials, 1048-1049. oldal)

Napi ige - A Szentlélek eszközei

"Jákób maradéka olyan lesz a sok nép között, mint az Úrtól való harmat, mint a zápor a fűnek..."
(Mik. 5,7)

"Senki sem adhat olyasmit, amivel ő maga nem rendelkezik... Az embert is csak a szívébe ömlő állandó isteni szeretet teheti alkalmassá arra, hogy másoknak világosságot közvetítsen... A Szentlélek mérhetetlen nagy adományában bennefoglaltatik a menny összes segítsége, és nem Istenen múlik, hogy nem áradhat ki a földre kegyelmének minden gazdagsága az emberek áldására. Ha készségesen befogadnák Isten Lelkét, mindnyájan megtelhetnének a menny áldásaival. Minden léleknek szent előjoga, hogy élő csatorna legyen, melyen át Isten az Ő kegyelmének kincseit és Krisztus kifürkészhetetlen gazdagságát a világhoz küldi... Az egész menny élő csatornákra vágyik, akiken keresztül állandóan folyhat a szent olaj, szívek örömére és áldására."
"Ragadjunk meg minden alkalmat a terheket hordozók és a lesújtottak iránti irgalmasságra, szerető gondoskodásra és keresztény szívélyességre! Ha többre nincs lehetőségünk, öntsünk bátorságot és reményt azokba, akik nem ismerik Istent, és akiket együttérzéssel, szeretettel könnyen megközelíthetünk. Sok-sok ígéret szól azoknak, akik éberen figyelik, hogy mikor vihetnek örömöt és áldást mások életébe."

(Krisztus példázatai, Találkozás a vőlegénnyel c. fejezetből; Próféták és királyok, 204–205. l.)

szombat, március 18, 2017

ÖSSZHANG

ÖSSZHANG



"De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédökre hisznek majd énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem." 
(Jn 17:20-21) 

A különböző álláspontot képviselő emberek közötti összhang és egység a lehető legerősebb bizonyítéka annak, hogy Isten elküldte Fiát e világra, hogy megmentse a bűnösöket. A mi előjogunk az, hogy erről bizonyságot tegyünk. Ennek érdekében azonban Krisztus irányítása alá kell kerülnünk. Jellemünknek egybe kell olvadnia az övével, akaratunkat alá kell rendelnünk az ő akaratának. Így az összeütközés veszélye nélkül dolgozhatunk együtt.
A kicsiny nézeteltérések, melyeknél leragadunk, olyan tettekhez vezetnek, melyek rombolják a keresztény testvériséget. Ne engedjük, hogy az ellenség ily módon jusson előnyhöz nálunk. Közeledjünk folyamatosan Istenhez és egymáshoz, s akkor olyanok leszünk, mint az igazság fái, melyeket Isten ültetett és az élet vize öntözött. Mily sok gyümölcsöt teremhetünk így! Hát nem azt mondta Krisztus, hogy "abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek"? (Jn 15:8)

A Megváltó szíve együtt dobban követői szívével, hogy azok magasságban és mélységben is be tudják tölteni Isten velük kapcsolatos szándékát. Egynek kell lenniük az Úrban, még ha a világban szét is vannak szórva. Isten azonban nem egyesíti őket, hogy ne adják fel saját elgondolásaikat az Ő akaratáért.

Ha Krisztus imáját teljes egészében elhiszi Isten népe, amikor mindennapi életében megvalósítja annak utasítását, akkor sorainkban egységes megmozdulás lesz látható. A testvéreket Krisztus szeretetének aranylánca fogja összekötni. Egyedül Isten Lelke tudja létrehozni ezt az egységet. Ő, aki megszentelte önmagát, megszentelheti tanítványait is. Ha vele egységre jutunk, akkor a legszentebb hitben eggyé válunk egymással is. Ha úgy küzdünk ezért az egységért, ahogy Isten szeretné, akkor meg is fog valósulni közöttünk. 
(Testimonies, 8. kötet, 242-243. oldal)

Napi ige - Istennel eggyé válni

"Micsoda az ember, hogy őt ily nagyra becsülöd, és hogy figyelmedet fordítod reá?" 
(Jób 7,17)
"Örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem ki reád az én irgalmasságomat."
(Jer. 31,3)
"Amit Krisztus megvalósított életével és halálával, az sokkal több, mint a bűn okozta romlás meggyógyítása. Sátán célja az volt, hogy örökre elszakítsa az embert Istentől, de Krisztusban szorosabb egységbe jutunk Istennel, mintha sohasem buktunk volna el... Az Atya az Ő egyszülött Fiát adta, hogy biztosítson minket változhatatlan békeszándékáról, hogy Krisztus által eggyé váljék az emberi családdal... Fiának személyében Isten örökbe fogadta az emberi természetet, és a legmagasabb helyre, a mennybe emelte. 
Az Emberfia az, akivel az Atya megosztja a világmindenség trónját. Az Emberfia az, akit »csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének« (Ésa. 9,6) hívnak. A nagy »VAGYOK« az összekötő kapocs Isten és az emberiség között, aki kezével mindkettőt összekapcsolja. Krisztusban egyesül a földi és a mennyei család."
(Jézus élete, "Velünk az Isten!" c. fejezetből)

péntek, március 17, 2017

HARMÓNIA

HARMÓNIA



"Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében. Egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is." 
(Ef 4:3-4) 


Isten szándéka az, hogy a Szentlélek megszentelt emberi eszközökön keresztül munkálkodjék. Isten megnyitotta az ajtót a menny és a föld között, melyet semmilyen hatalom nem zárhat be. Ő arra szólít fel minden emberi lényt, hogy legyen tiszta, szent és megszentelt, hogy a jelenlegi munka befejeződhessen. Ha Isten népe helyes kapcsolatba kerül vele és egymással, akkor a Szentlélek teljes erővel áradhat ki az egész test harmonikus egységére. 

Nyilvánvalóan semmi sem gyengíti az egyházat annyira, mint a széthúzás és a harc. Semmi sem ellenkezik annyira Krisztussal és az igazsággal, mint ez a lelkület. 
"Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket." (Mt 7:20) 
"Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt? Avagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlőtő fügét? Azonképpen egy forrás sem adhat sós és édes vizet. Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedeteit bölcsességnek szelídségével." (Jak 3:11-13)
"Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl. És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon. Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat; vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ezáltal sokan megfertőztettessenek." (Zsid 12:12-15) 

Amíg itt élünk ezen a világon, egységben kell lennünk egymással. Az ember össze van kötve és fűzve a másik emberrel. Mi mint keresztények egymásnak tagjai vagyunk. Az Úr kötött össze bennünket, és amikor valamiben csalódunk, nem szabad a legrosszabbat gondolnunk a másikról. Egyenként tagjai vagyunk az egész testnek. Az élet harcát segítség nélkül, csalódottan harcoljuk meg? Az Úrnak az a terve, hogy fiaiként és leányaiként - akiket barátainak nevez - segítsünk egymásnak. Ez is a gyakorlati keresztény munkánk része. 
(Signs of the Times, 1900. február 7.) 

Napi ige - Ki van a középpontban?

"...Kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdőteret, nézvén a hitnek fejedelmére (hitünk kezdőjére) és bevégezőjére, Jézusra..." 
(Zsid. 12,1–2)
"Meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó dolgot, befejezi a Krisztus Jézus napjáig."
(Fil. 1,6)

"Ha gondolataink a saját énünknél időznek, akkor eltávolodunk Krisztustól, az élet és az erő forrásától. Sátán azért igyekszik állandóan elvonni a figyelmünket Krisztustól, hogy megrontsa lelkünk minden vele való közösségét... Ne magunkat tegyük gondolataink középpontjává! Ne aggódjunk, ne remegjünk a saját megváltásunkért!... Bízzátok lelketek megtartását Istenre és benne reménykedjetek... Távolítsatok el minden kételyt és félelmet, nyugodjatok meg Istenben! Amit rábíztok, azt Ő meg fogja őrizni. Ha magatokat teljesen az Ő kezeibe ajánljátok, akkor annak segítségével, aki benneteket szeret, mindenben győzedelmeskedtek."

(Jézushoz vezető út, Növekedés Krisztusban c. fejezetből)

csütörtök, március 16, 2017

HÁLAADÁS

HÁLAADÁS



"Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által tihozzátok."
(1Thess 5:18) 

Szükségtelen olyan dolgokért aggódni, vagy olyanon törni a fejünket, melyeken úgysem tudunk változtatni. Az Úr azt szeretné, ha gyermekei teljesen megbíznának benne. Gyermekeinek fel kell ismerniük, hogy Ő jó és igazságos az élet kis és nagy dolgaiban egyaránt. Akik az aggódó és panaszkodó lelkületet ápolják magukban, azok nem ismerik fel Uruk irányító kezét. A szükségtelen idegeskedés ostoba dolog, és megakadályozza azt, hogy Isten előtt elfoglaljuk valódi helyünket.

Ha a Szentlélek a szívünkbe költözik, nem akarunk többé panaszkodni és zúgolódni, mert semmire sem vágyunk, inkább teljes szívünkből megköszönjük Istennek a kapott áldásokat. Munkásainknak nagy szüksége van több hálára; s míg ezt a lelkületet nem nyerik el, addig nem készültek fel helyükre a mennyei királyságban. Hatalmas munkát kell még elvégeznie Istennek mindannyiunkban. Nagyon keveset fogtunk még fel abból, amit Isten cselekedni akar általunk. 
Törekednünk kell arra, hogy felismerjük terveinek nagyságát és tanuljunk minden leckéből, melyet megpróbált megtanítani nekünk.
Sok gonoszság születik meg elménkben és képzeletünkben, ha a saját utunkat akarjuk járni, mely ellentétes a szeretet törvényével. Itt buknak el sokan. Nem ápoljuk a kedvességre való hajlamot, azt szeretnénk, hogy mindig saját szempontjaink érvényesüljenek. Ne az legyen a legnagyobb problémánk, hogy hogyan valósíthatjuk meg saját terveinket mások terveinek rovására, hanem az, hogy hogyan legyen erőnk mindennap Krisztusért élni. Krisztus eljött a földre és életét adta azért, hogy nekünk örök üdvösségünk legyen. Ő mindannyiunkat a menny légkörével szeretne körülvenni, hogy olyan példa lehessünk a világ számára, mely dicsőséget szerez Krisztus vallásának. 
(Loma Linda Messages, 602. oldal)