péntek, június 23, 2017

AZ EMBER MUNKÁJÁT A LÉLEK TESZI HATÉKONNYÁ

AZ EMBER MUNKÁJÁT A LÉLEK TESZI HATÉKONNYÁ

„Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, menynyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik." (Lk 11:13) 


A Szentlélek ajándékának ígéretét nem fogjuk fel kellőképpen és az általa biztosított kiváltságokat nem értékeljük úgy, ahogy kellene. Isten azt kívánja, hogy egyháza hittel ragadja meg ígéreteit és kérje mindenben a Szentlélek segítségét. Urunk biztosít bennünket arról, hogy sokkal készségesebben adja Szentlelkét azoknak, akik kérik tőle, mint ahogy a szülők jó ajándékokat adnak gyermekeiknek. Mindenki számára lehetséges tehát, hogy mennyei kenetet kapjon, „így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket". (1Jn 2:27) 

Nem lehet kifogást keresni a kötelességek szándékos elkerülésére. Egy feladat sem lehet kellemetlen, s egy kötelezettség alól sem lehet kibújni. Az átalakító erő maga Krisztus, aki a Szentlélek közreműködésével dolgozik minden katonájában és minden katonája által. Isten Lelkének hatékonysága eredményessé teszi mindazok munkáját, akik készek irányítása alá rendelni magukat.

Isten birtokába vesz minden elmét, mely kész a Szentlélek befogadására. Követei által mindenütt figyelmezteti az embereket. Isten kipróbálja a gyülekezetek odaadását és azt, hogy mennyire hajlandóak elfogadni a Szentlélek vezetését. A tudás naggyá lett. Látnunk kellene, amint mennyei küldöttek sietnek ide s tova, keresve minden lehetséges módot arra, hogy a közelgő ítéletre figyelmeztessék az embereket és bemutassák az Úr Jézus Krisztus általi üdvösség boldog üzenetét. Az igazság mércéjét a magasba kell emelnünk.

Isten Lelke munkálkodik az emberi szívekben, és akik indításainak engednek, azok a világ világosságaivá lesznek. Mindenfelé láthatóak, amint előre haladnak, hogy közöljék a kapott világosságot másokkal, úgy ahogy tették azt a Szentlélek pünkösdnapi kiáradása után. Miközben szerteszét sugározzák fényüket, egyre többet és többet kapnak a Lélek erejéből, s a föld fénylik Isten dicsőségétől.
(Australian Union Conference Record, 1898. április 1.)

Napi ige - Mentsünk, ne ítéljünk!

„Mert olyanok voltatok, mint tévelygő juhok..."
(I.Pét. 2,25)
„Atyámfiai, ha valaki tiközületek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, tudja meg, hogy... lelket ment meg a haláltól."
(Jakab 5,19–20)
„Milyen keveset találunk Krisztus szánakozó gyengédségéből az Ő hitvalló követői között! Ha valaki megbotlik, a többiek veszik maguknak a bátorságot, hogy a lehető legsötétebb színben tüntessék fel az esetet. Könyörtelen szigorral bánnak el testvéreikkel, pedig talán ők is ugyanolyan bűnösök más tekintetben. Úgy tüntetik fel a tudatlanságból, meggondolatlanságból, vagy gyengeségből elkövetett tévedést, mint előre eltervezett, szándékos bűnt. 
Némelyek, ha letérni látnak valakit a helyes útról, karbatett kézzel mondják: »Ugye megmondtam! Tudtam, hogy megbízhatatlan.« – Ez Sátán álláspontja. Ujjonganak, mert gonosz gyanúsításaik igaznak bizonyultak...
Emelkedjünk hitben magasabb színvonalra, mert méltatlanok vagyunk a keresztény névre. Műveljük Krisztus lelkületét, amellyel a bűnösök megmentésén fáradozott. A tévelygők ugyanolyan kedvesek előtte, mint mi. Irgalmának ugyanolyan győzelmi jelvényeivé, országának ugyanolyan örököseivé válhatnak, mint mi... Csakis azok élnek Krisztusért, csakis azok hoznak nevére tisztességet, csakis azok méltók Mesterükhöz, akik igyekeznek megmenteni az elveszetteket."
(Válogatott bizonyságtételek II. kötet, 283, 285. l.)

csütörtök, június 22, 2017

A TERHEK CSÖKKENTÉSÉNEK ESZKÖZE: KOMOLY MUNKA

A TERHEK CSÖKKENTÉSÉNEK ESZKÖZE: KOMOLY MUNKA

„Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős." (2Kor 12:10) 

Összességében túl sokan vannak, akik elmerülnek saját próbáikban és nehézségeikben. De ha elfelejtenék önmagukat, és azt néznék, hogy mások milyen szükséget szenvednek, akkor nem lenne idejük arra, hogy eltúlozzák saját bánatukat. Az Úrért való buzgó munkálkodás a recept arra, hogy ne a saját bajainkkal törődjünk. Ha segítő kézzel levesszük mások válláról a terheket - melyeket Krisztus mindenkiért hordozott -, akkor Szentlelke csökkenti a mi problémáinkat, s ezek már említésre méltóak sem lesznek. A valódi, őszinte munka egészséges működésre serkenti az elmét, mely egészséges tettekre ösztönzi az izmokat. Bajaink és terheink állandó szaporodása megöl bennünket. Meg kell elégednünk azzal, hogy csak a napi feladatok terhét hordozzuk. A holnapi kötelességek miatti aggodalmat hagyjuk arra az időre, amikor majd el kell viselnünk azokat. 


Isten arra szólít fel, hogy képezzük magunkat, hogy el tudjuk végezni az általa ránk bízott munkát, s így az nem fog tehernek tűnni előttünk. A legszerényebb embernek is része lehet a munkában és a jutalomban, a koronázásban, amikor majd Krisztus, Közbenjárónk és Üdvözítőnk lesz megváltottainak királya. Most minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy teljesen odaszenteljük magunkat Istennek. A jelenvaló igazság kirendeléséhez nem tekintélyesebb, jobb képességekkel rendelkező vagy tanultabb emberekre van szükség, hanem olyan emberekre, akik ismerik Istent és akit elküldött, a Jézus Krisztust. 

Bármely munkást a személyes kegyesség fogja alkalmassá tenni, mert mindennapi gondolatai és tettei Krisztus akarata szerintiek, így a Szentlélek birtokába veszi őt s ezáltal ajkán erőteljessé válik a jelenvaló igazság. A legalázatosabb lélek is - ha Krisztus Jézussal összeköttetésben van és Krisztusban marad - hatalommá válik és munkája maradandó lesz. Bár segítene az Úr nekünk megérteni az ő isteni akaratát és cselekednénk azt szívből és rendületlenül, akkor örömünk lenne az Úrban.

(Home Missionary, 1897. november 1.) 

Napi ige - Erős jellem elérésére törekedjünk

„Rám nézve pedig igen csekély dolog, hogy tőletek ítéltessem meg, vagy bárminemű emberi ítéletnaptól, sőt magam sem ítélem meg magamat. Mert semmit sem tudok magamra nézve, de nem is ebben vagyok megigazulva, aki ugyanis engem megítél, az Úr az."
(I.Kor. 4,3–4)
„A nagy hírnév az emberek között olyan, akár a homokba írt jel, de a szeplőtlen jellem örökre megmarad. Isten adta az értelmi képességedet, amellyel felfoghatod az Ő ígéreteit. Jézus pedig készen áll megsegíteni téged egy erős, kiegyensúlyozott jellem kialakításában. 
Akiknek ilyen a jellemük, azoknak sohasem kell azért aggódniuk, hogy nem sikeresek világi ügyeikben. »A világ világossága« ők. A belőlük áradó világosságot Sátán nem tudja elpusztítani vagy hatástalanítani. 
Istennek nem az a terve, hogy az élet harcában emberek rokonszenve és dicsérete tartsa fenn szolgáit... Harcolják meg a hit nemes harcát, állják a megpróbáltatásokat Isten erejével, minden nehézségben!
Isten a menny minden kincsét kitárta előttünk, amikor nekünk ajándékozta Fiát, aki – jellemének tökéletessége által – teljességgel képes arra, hogy felemeljen, megnemesítsen és felkészítsen bennünket a hasznos földi és mennyei életre... Isten azt akarja, hogy tevékenyen élj. Nem magadat lebecsülve, csüggedten, hanem erős hittel és reménnyel, derűsen és örömmel képviselve Krisztust a világban. Jézus vallása az öröm, béke és boldogság vallása."
(Válogatott bizonyságtételek II. kötet, 255–256. l.)

szerda, június 21, 2017

Reformációs beszélgetések Miskolcon

Reisinger János könyvtári sorozata beszélgetésekben folytatódik, második alkalom

2017. június 29-én, csütörtökön 18.00 órakor lesz
a Miskolc, Szemere u. 2. szám alatt.


A tízrészes reformációs füzetsorozat második részének témáját vesszük át.
További alkalmak kéthetente (július 13., július 27.).

Várunk mindenkit szeretettel!

A füzetek a helyszínen vásárolhatók!

A hangyák társadalma

Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útjait, és légy bölcs! Akinek nincs vezére, igazgatója vagy ura, Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.(Példabeszédek 6:6-8)


A kutatók megfigyelései szerint mintegy hatezer hangyafaj él földünkön, amelyek közül legtöbb a trópusokon honos. A hangyák gyakran több száz hangyaboly laza kötelékében élnek. E nagy kiterjedésű fenyvesekben élő hangyaállam több hektárnyi területet is beboríthat. Ez a hangyák lakta terület olyan városokra és falvakra emlékeztet, melyet számtalan, állandóan használt föld fölötti és föld alatti közlekedő út köt össze. 
Ebben a kiterjedt birodalomban a nyári hónapokban hihetetlen szorgoskodás tanúi lehetünk. Egyetlen hangya sem megy céltalanul sétálni. Viszont hajszolt szaladgálást és vadászást sem láthatunk. Azt csak csodálni lehet, hogy mi mindent szállítanak a hangyák ide-oda. A kis teherhordók hallatlanul erősnek tűnnek. Nem ritka, hogy saját testtömegük tízszeresét meghaladó terhet szállítanak.

Az ideális társadalom: élet egymásért, konfliktusok nélkül

A hangyákat közelebbről megfigyelve észrevehetjük, hogy ez az óriási forgalom milyen békében és súrlódásmentesen zajlik. Senki sem vehet észre semmilyen barátságtalan megnyilvánulást a kis állatok között. Sőt, ellenkezőleg. Láthatjuk, hogyan siet az egyik a másik segítségére, ha az egyedül nem boldogul valamivel.
Egy négymilliós hangyatársadalom minden egyes tagja kész az életét is feláldozni a másik javára. Együtt gondoskodnak az egészséges táplálékról, életképes utódokról és a ragadozókkal szemben biztonságos védelemről.

Építőipari mesterfogások

A megfelelő, kényelmes lakótermek, a városok és falvak kialakítása szintén közös feladat. A hangyák legjobb tanácsadója a boly építésénél a nagy melegigényük. Kutatók szerint a hangyák a legcéltudatosabb építőmesterek. Annyira ügyesen kihasználják a környezeti adottságokat, hogy szinte egyetlenegy napsugár sem megy veszendőbe.

A demokrácia csúcsa

A hangyaállam minden egyes polgára teljesen egyenlő a másikkal. Ismeretlen közöttük az önzés, vagy a másik fölött való uralkodás. A munkát az egyéni teljesítőképességhez igazodva mindannyiuk között egyenlően osztják el, így mindegyik elégedett a saját tevékenységével. Ezzel egy időben minden egyes hangya szükségleteiről is kielégítően gondoskodnak. Akárcsak a méheknél, minden egyes hangyabolynak van egy királynője, aki nem uralkodik a többi hangya fölött. Ő az összes hangyánál nagyobb, de csak egy feladata van: petéket rak le, ezzel gondoskodva az utánpótlásról.

Egy nap a hangyaállamban

A „kenyérsütő” hangyák sajátos módszerrel készítik el táplálékukat. Tartósítási módszerükkel megakadályozzák, hogy a begyűjtött magvak a tárolókban csírázni kezdjenek. Pékségükben mintegy harminc-negyven fajta magvat dolgoznak fel. A száraz (táplálékszegény) időszak beköszönte előtt a kenyérsütő hangyák hosszú menetben hagyják el fészküket és szétszóródnak a környéken. E látszólagos zűrzavar ellenére minden egyes állat pontosan tudja, mi a feladata. Az egyik csapat a földre hullott magvakat gyűjti, egy másik a kalászokra mászva szerez magvakat. Egy erős, több családból álló hangyaállam a természettudósok szerint egy nap képes huszonötezer magot is összehordani. Ezeket a kisebb-nagyobb darabokat megint mások, a szállítómunkások bevonszolják a fészekbe. 
A fészek bejáratánál minden egyes érkezőt egy őr ellenőriz. A boly sajátos szagáról ismerik meg egymást. A magukkal hozott szállítmány hasznosságát is pontosan megvizsgálják, semmi haszontalan dolog nem juthat be a fészekbe. Ami nem használható fel, rögtön a szemétdombra kerül. A termést először a fészek legfelső kamráiban raktározzák el. 
Újabb munkásnők még a beszállítás közben megkezdik a csépelést. Erős, éles állkapocsfogóikkal kiszedik a kalászokból, hüvelyekből, magházakból és ernyődarabkákból a magvakat. Megint mások eltávolítják a héjakat, a pelyvát és a kemény burkokat, és a kínosan megtisztogatott magvakat a raktárhelyiségekbe viszik. A keletkezett hulladékot természetesen rögtön a szeméttelepre szállítják. Egy külső csoport feladata a magvak további feldolgozása, mely órákig tartó szétrágásból áll. Ehhez gyakran két állat fog közre egy magot és közösen harapdálják kívülről mindaddig, amíg kásává nem rágják. Ebből egy kis részt rögtön az általuk gondozott lárváknak adnak, a nagyobb részt pedig mustármag méretű golyóvá formálják, melyet egy előre elkészített helyen kitesznek a napra sülni. A golyócskák megkeményednek és ropogósak lesznek, akár a cipó. A kész kenyereket a hangyák újra visszaviszik a fészekbe, ami élelmiszertartalékul szolgál majd az ínségesebb időkben. A magvakban található keményítő a rágás során cukorrá alakul át, tehát a hangyakenyerek értékes táplálékot jelentenek.

Értelem vagy ösztön irányítása alatt?

E törpeállam minden egyes polgára minden tekintetben úgy viselkedik, mintha valamilyen felsőbbség vezetné. Tevékenységüket figyelve azt gondolhatnánk, hogy ezek az apró teremtések értelmes lények, holott cselekedetüket csak az ösztönök irányítják, melyeket a Teremtő már megalkotásukkor beléjük oltott. Ezt az a körülmény is bizonyít, hogy a hangyák mindig csak ugyanazt a cselekvéssort képesek végezni, semmi attól alapvetően eltérőt nem.

Forrás: Dr. Erich Hitzbleck: Tekints föl Teremtődre! Evangéliumi Kiadó, Budapest, 1994.
Soós Ágnes

A SZERETET AZ IGAZSÁG LEGJOBB "REKLÁMJA"

A SZERETET AZ IGAZSÁG LEGJOBB „REKLÁMJA"


„Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, 
ha egymást szeretni fogjátok." (Jn 13:35) 

Az ember Isten munkatársa lehet a megváltás nagy művének véghezvitelében. Isten megengedi, hogy minden ember a saját környezetében dolgozzék, ehhez élete kalauzaként Igéjét adja neki. Elküldte a Szentlelket is, mint a gonoszra való minden örökölt és szerzett hajlam legyőzéséhez elégséges hatalmat. A Lélek az Ő képmását vési az emberi eszközök jellemébe, és rajtuk keresztül mindazoknak a jellemébe, akik engednek befolyásának. 


Isten arra buzdítja az emberi eszközt, hogy kegyelmének, jóságának és szeretetének bemutatásában működjék Vele együtt, így befolyásolva másokat is. Minden embernek eszközzé kell válnia, melyen keresztül a Szentlélek munkálkodni tud. De csak úgy válhat azzá, ha minden képességét a Szentlélek irányításának rendeli alá. Pünkösd napján Isten elküldte Lelkét és rajta keresztül munkálkodott a fogékony szívekben, hogy mindenkire - akivel a hívők kapcsolatba kerültek - hatni tudjon. 

A hozzánk hasonló emberekhez - barátainkhoz és ismerőseinkhez - fűződő kapcsolataink révén felemelő hatást gyakorolhatunk rájuk. Akiket Krisztusba vetett reménységük és hitük tart össze, azok áldást jelenthetnek mások számára. Jézus mondja: „egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket." (Jn 13:34) A szeretet nem csupán érzés, a körülményektől függő átmeneti érzelem, hanem élő alapelv, állandó hatalom. A szívet a tiszta szeretet forrásai táplálják, melyek Krisztus szívéből, a soha ki nem apadó kútforrásból erednek. 

Ó, hogy feléledne a szív, mennyire megnemesednének indítékai és elmélyülnének érzései az ilyen közösség által! A Szentlélek nevelése és fegyelmezése által Isten gyermekei igazán, őszintén és tettetés nélkül szeretik egymást "nem kételkedő és nem képmutató" (Jak 3:17) módon. Ez azért lehetséges, mert szívüket Jézus szeretete tölti be. Egymás iránti érzelmeink Istennel való közös kapcsolatunkból származnak. Egy család tagjai vagyunk, úgy szeretjük egymást, ahogy Ő szeretett minket. Ha összehasonlítjuk ezt az igazi, szent és fegyelmezett érzést a világ felszínes udvariasságával és a túláradó "barátság" semmitmondó kifejezéseivel, ezek úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a búzához a polyva. 
(Ellen G. White 1888 Materials, 1508-1509. oldal)

Napi ige - Tiszta gondolatokkal élve

„Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól."
(Péld. 4,24)
„Állandóan éreznünk kell a tiszta gondolatok megnemesítő erejét. A lélek számára az egyedüli biztonság a helyes gondolkodás. »Amint az ember gondolkodik az ő szívében, olyan ő.« (Péld 23,7)* [jegyzet: pontosított fordítás szerint.] 
Az önuralom ereje gyakorlat által erősödik. Ami először nehéznek látszik, az állandó ismétlés által könnyűvé válik, míg végül a helyes gondolkodás és helyes cselekvés szokásunkká válik. 
Gyakoroljuk azt a szokást, hogy másokról csak jót mondjunk. Időzzetek a jó tulajdonságainál, akikkel kapcsolatban álltok, és a lehető legkevesebbet lássatok meg a mulasztásaikból. Amikor abban a kísértésben vagytok, hogy panaszkodjatok afelől, amit valaki mondott vagy tett, helyette dicsérjetek valamit annak a személynek az életében vagy jellemében... Sohase fizetődik ki az, ha a sérelmeinkre gondolunk... 
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy mások bűneinek és hibáinak emlékével éljünk. A gonosz beszéd kétszeres átok, amely súlyosabban nehezedik a beszélőre, mint a hallgatóra. Aki elveti a széthúzás és a viszály magvait, a saját lelkében aratja le halálos gyümölcsét. Ha mások hibáinál időzünk, ugyanazon jellemre változunk át.
Jézus szemlélése által azonban... az Ő képmására változunk el.
Ha szemléljük azt a magasztos eszményt, amit az Ő földi élete képvisel, akkor tiszta és szent légkörbe, Isten jelenlétébe emelkedünk fel, és olyan fény árad belőlünk, amely beragyogja mindazokat, akikkel kapcsolatban vagyunk."

(Boldog élet, A tiszta gondolatok ereje c. fejezetből)



kedd, június 20, 2017

ISTEN SZAVÁT EMBERI HANG KÖZVETÍTI

ISTEN SZAVÁT EMBERI HANG KÖZVETÍTI

„Beszélj azért vele, és add szájába a beszédeket, és én leszek a te száddal és az ő szájával és megtanítlak titeket arra, amit cselekedjetek."

(2Móz 4:15) 

A Szeretet hangja szólal meg embereken keresztül, amikor Krisztus munkatársa alázattal és szeretettel teljesen győzi meg az igazságról az embereket. Az odaszentelt emberi eszközzel mennyei hírnökök dolgoznak együtt, s a hitetlen lelkében a Lélek munkálkodik. A szívet Isten alkalmassá teszi a hitre és így a bűnös elfogadja Isten Igéjének bizonyosságát. 

A Szentlélek kegyelemmel teljes befolyása alatt a bűnös megváltozik és lelkületben, valamint szándékában eggyé válik Krisztussal. Isten iránti vonzalma növekszik, éhezi az igazságot és az a vágya, hogy egyre jobban hasonlítson Mesterére. Krisztust szemlélve elváltozik dicsőségről dicsőségre, jelleme fejlődik és egyre jobban fog hasonlítani Jézusra. Egyrészt a Krisztus iránti szeretet, másrészt a szenvedő lelkek iránti nyughatatlan szeretet hatja át, miközben Krisztus a dicsőség reménysége formálódik ki benne. „Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek." (Jn 1:12) 
(Testimonies to Ministers, 220-221. oldal) 

Nagyobb szükségünk van a Végtelen munkájának felismerésére és kevésbé kell bíznunk az emberi eszközökben. Fel kell készítenünk egy népet, mely megáll Isten közelgő nagy napján. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a Golgota keresztjére és világossá kell tennünk előttük, miért kellett meghoznia Krisztusnak ezt a nagy áldozatot. Meg kell mutatnunk az embereknek, hogy lehetséges az Istenhez való hűséghez és parancsolatai iránti engedelmességhez visszatérni. Amikor a bűnös felnéz Krisztusra, mint bűneiért való engesztelő áldozatra, akkor lépjenek mellé emberek és magyarázzák el neki, hogy Krisztus „engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is". (1Jn 2:2) 

Bátorítsák őt arra, hogy Istentől kérjen bölcsességet; mert komoly ima által sokkal jobban megismeri az Úrnak útját, mintha emberi tanácsadó vezetné. Felismeri majd, hogy a végtelen Isten Fiának halálát a törvény áthágása okozta, és gyűlölni fogja a bűnt, mely halálra sebezte Jézust. Amint Krisztusra, mint együttérző, kedves Főpapra néz, szívét áthatja a bűnbánat. 
(Uo., 220. oldal)

Napi ige - Mások ítélgetése

„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek, mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannak mérnek néktek."
(Máté 7,1–2)
„Olyannyira különbözünk egymástól hajlamainkban, szokásainkban és neveltetésünkben, hogy a meglátásaink, vélekedéseink is különböznek... Nincs két ember, akinek a tapasztalata minden részletében ugyanaz lenne. Ami az egyiknek próba, nem az a másik számára... 
Az emberi természet oly gyarló, oly tudatlan, és annyira hajlamos a félreértésre, hogy mindenki legyen igen óvatos a másik megítélésében...
   Sokan kevés terhet hordoztak, szívük kevéssé ismerte meg az igazi aggodalmat. Oly kevés bajt és szenvedést viseltek el másokért, hogy nem tudják megérteni az igazi teherhordozók munkáját. Nem képesek megérteni a terhüket, mint ahogyan a gyermek sem érti meg teljesen apja gondját és fáradságos munkáját. Csodálkozhat apja aggodalmain és bajain, amelyek szükségtelennek tűnnek fel előtte. De amikor az évek során élettapasztalatot szerez és saját magának is hordania kell a terheket, akkor visszatekint apja életére és megérti azt, ami egykor felfoghatatlan volt a számára... Sok teherhordozó munkáját nem értik meg, fáradozásaikat nem értékelik, amíg a halál el nem szólítja őket. Amikor aztán mások veszik fel a terhet, amit ők letettek és mások találkoznak azokkal a nehészségekkel, amelyekkel ők szembeszálltak, akkor megértik, hogy milyen próbán ment át a hitük és a bátorságuk... A tapasztalat megtanítja őket az együttérzésre... Vigyázzunk, nehogy a kezünkbe vegyük az ítélet munkáját, amely Istenre tartozik!"

(Boldog élet, Társas élet c. fejezetből)


hétfő, június 19, 2017

A LÉLEK ADJA A MEGFELELŐ SZAVAKAT

A LÉLEK ADJA A MEGFELELŐ SZAVAKAT

„Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, aki szól tibennetek."

(Mt 10:20) 

Isten összes adománya közül semmi sem értékesebb a Szentlélek által megszentelt beszédnél. Ajkunkkal győzünk meg és kérlelünk valakit, ezek által küldjük fel kéréseinket és hálánkat Istennek, s ezzel közlünk gazdag gondolatokat az Üdvözítő szeretetéről. Akik alkalmasak arra, hogy meggyőzzenek másokat, azoknak gyakran lesz alkalmuk arra, hogy a Bibliából, vagy más, az igazságról szóló könyvből olvassanak, s az így tett bizonyságuk megvilágosítsa a lelkeket.

Amikor az Úr hangja hív:
„Kit küldjek el és ki megyen el nékünk?" Isten Lelke erre a válaszra indítja szívünket: "Ímhol vagyok én, küldj el engemet!" (Ésa 6:8) Tartsátok azonban emlékezetetekben, hogy az oltárról származó szénnek először ajkatokat kell érintenie; szavaitok akkor lesznek bölcsek és szentek. Akkor majd tudjátok, mit kell mondanotok és miről kell hallgatnotok. Ne próbáljátok eszességeteket úgy beállítani, ahogy azt a teológusok teszik. Vigyáznotok kell, hogy ne keltsetek háborúságot, vagy ne fokozzátok az előítéleteket azáltal, hogy válogatás nélkül minden hitpontot bemutattok. Talán az lesz a helyes, ha olyasmiről beszéltek, ami nem vált ki ellenállást, hanem megnyitja a szívet, hogy vágyakozzék Isten Igéjének mélyebb megismerése után. 

Az Úr azt szeretné, hogy lélekmentők legyetek, ezért - bár nem kell ráerőltetni az emberekre a hitelvi pontokat -, de „mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel". (1Pt 3:15) Miért félelemmel? Féljetek attól, nehogy szavaitok önelégültség-ízűek legyenek, nehogy rosszul átgondolt szavakat ejtsetek ki, nehogy szavaitok vagy beszédmódotok ne legyenek krisztusiak. Járjatok szorosan Krisztussal és úgy mutassátok be az igazságot, ahogy az Őbenne van. A szíveket nem hagyhatja érintetlenül az engesztelés története. 

Miközben tanulod Krisztus szelídségét és alázatosságát, tudni fogod, hogy mit mondj az embereknek, mert a Szentlélek közli veled azokat a szavakat, melyeket szólnod kell. Akik ráébrednek annak szükségességére, hogy szívüket a Szentlélek irányítása alatt kell tartaniuk, azok képesek lesznek olyan magot vetni, mely az örök életre fog felnövekedni. Az evangélium munkásának ez a feladata. 
(Australian Union Conference Record, 1902. július 1.)

Napi ige - A kereszt valódi súlya

„Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká lévén érettünk."
(Gal. 3,13)

„Némelyek azt képzelik, hogy Krisztus... bár magán érezte az Atya haragját, mégis szörnyű szenvedésein át is tudta, hogy az Atya szereti Őt és elfogadja, hogy a halál tátongó torkát is tündöklő reménység világította be, s hogy soha el nem hagyta őt az eljövendő dicsőség bizonyossága. Ez súlyos tévedés.
Isteni Urunk emberré válása, megaláztatása és áldozata sokakban nem kelt megdöbbenést. Nem rázza meg jobban lelküket, és nem tesz mélyebb benyomást az életükre, mint bármelyik vértanú halála. A hit mártírjai közül sokan lassú kínzások között szenvedték el a halált, egyeseket pedig keresztre feszítettek. Mennyiben különbözik hát Isten szeretett Fiának a halála az ő haláluktól?


Igaz, hogy a legkegyetlenebb halállal halt meg a kereszten, de ami a testi kínokat illeti, mások is ugyanúgy megszenvedtek szeretetből Őérte. Miért volt akkor borzalmasabb Krisztus halála, mint bárki másé, aki az életét áldozta fel érte? Ha Krisztus szenvedése csakis testi kínokból állt, akkor nem volt gyötrelmesebb a halála, mint sok vértanútársáé.
A testi szenvedés azonban csak elenyésző része volt Isten Fia kínszenvedésének. Őrá a világ bűnei nehezedtek és Atyja haragjának a tudata, amint elviselte a megszegett törvényért járó büntetést. Ez törte meg isteni lelkét. Az sodorta a végső gyötrelmekbe, hogy az Atya elrejtette előle arcát, és az az érzés, hogy szeretett Atyja elhagyta Őt. 
Azt a válaszfalat, amelyet a bűn emel Isten és ember közé, teljes súlyában átérezte a Koponyák hegyének ártatlan szenvedője. A sötétség hatalmai telepedtek rá. Egyetlen reménysugár sem világította be előtte a jövőt... Bár a gonosz angyalok ezrei szorították gyűrűjükbe, a szent angyalok mégsem kaptak engedélyt, hogy harcba szálljanak velük. Nem kaptak engedélyt, hogy vigasztalják a lelkében gyötrődő Isten Fiát... Ekkor szakadtak le ajkáról a szavak: »Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?« A vértanúk halálát nem lehet összehasonlítani Isten Fiának gyötrelmeivel."
(Bizonyságtételek II. kötet, 212, 215. l.)