vasárnap, augusztus 20, 2017

Napi ige - A hamis pásztorok

„Embernek fia! Prófétálj Izráel pásztorai felől, prófétálj és mondjad nékik: ...A gyöngéket nem erősítettétek, a beteget nem gyógyítottátok, a megtöröttet nem kötözgettétek, az elűzöttet vissza nem hoztátok, és az elveszettet meg nem kerestétek... Tévelygett nyájam minden hegyen, minden magas halmon. Az egész föld színén szétszóródott az én nyájam, és nem volt, aki keresné, sem aki tudakozódnék utána."

(Ezék. 34,2. 4. 6)

„Jézus azt tanítja az elveszett juhról szóló példázatban, hogy üdvösségünk nem azon múlik, hogy mi keressük az Istent, hanem azon, hogy Ő keres minket... Krisztus minden egyes megmentett lelket arra szólít fel, hogy mentse az elveszetteket az Ő nevében. Izráelben elhanyagolták ezt a munkát. Vajon nem ugyanezt teszik-e azok, akik ma Krisztus követőinek vallják magukat? 
Hány tévelygőt kerestél meg és hoztál vissza a nyájhoz? Tudod-e, hogy Krisztus keresi azokat, akiket látszólag javíthatatlan és visszataszító voltuk miatt te elkerülsz? Talán éppen akkor lenne a legnagyobb szükségük a részvétedre, amikor elfordulsz tőlük...
Az elveszett juh, ha nem hozzák vissza a nyájhoz, addig kószál, míg el nem pusztul. Sokan elvesznek, mert nincs kéz, amely megmentésükre utánuk nyúlna. Az angyalok szánakoznak e tévelygőkön, az emberi szív azonban nem. Ó, milyen nagy szükségük lenne a megkísértett, tévelygő lelkeknek a szívet megindító, mélységes megértésre! Bárcsak többet merítenénk Krisztusból, és kevesebbet a saját énünkből!"

(Krisztus példázatai, A bűnösök menedéke c. fejezetből)

A GYÓGYÍTÓ SZOLGÁLAT

A GYÓGYÍTÓ SZOLGÁLAT

„A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ővele." 
(ApCsel 10:38)

Feladatunk egyértelműen: ahogyan az Atya küldte egyszülött Fiát földünkre, akképpen küld Krisztus is bennünket, tanítványait gyógyító missziós munkára. Isten akaratát követjük, amikor szent küldetését teljesítjük. Senki véleménye ne szabja meg, hogy mi képezze az őszinte gyógyító missziós munkát...

Az igazi gyógyító missziós munka a mennyből származik, nem pedig földön élő embertől. De ezzel a munkával kapcsolatban oly sok Istenre árnyat vető tevékenységet látunk, hogy el kell mondanom: A gyógyító missziós munka Istentől származik és az elvégzendő küldetések legdicsőbbike. Minden esetben Krisztus művével összhangban kell lennie. Akik Isten munkatársai, minden bizonnyal úgy mutatják be Krisztus jellemét, ahogyan Krisztus mutatta be Atyja jellemét, amíg e világon volt.

El kell mondanom, hogy a gyógyító missziós munkát Isten tisztítja meg a földi homálytól és magasztalja fel, hogy a világ előtt az Őt megillető helyet foglalja el. Amikor lelket romboló cselszövésekkel hozzák kapcsolatba ezt a munkát, befolyása megsemmisül. Ezért volt ebben a fejlődő műben oly sok zavarodottság, ami a jövőre nézve gondos megfontolást igényel... 

Ezen a téren az segíthet a legjobban, ha megértjük és követjük a földön valaha is élt legnagyobb Gyógyító Misszionárius küldetését. Semmi sem segíthet jobban, minthogy felismerjük ennek a munkának szentségét és azt, hogy ez milyen tökéletes összhangban van a Nagy Misszionárius életművével. A mi küldetésünk célja ugyanaz, mint Jézusé. Miért küldte Isten Fiát az elbukott világra? Hogy ismertté tegye az emberiség előtt irántuk lángoló szeretetét. Krisztus úgy jött el, mint Megváltó. Működése során küldetésének a bűnösök megmentését tartotta. 
(Medical Ministry, 24. oldal)

szombat, augusztus 19, 2017

ISTEN TERVE AZ EGYHÁZZAL: A NEVELÉS FELADATA

ISTEN TERVE AZ EGYHÁZZAL: A NEVELÉS FELADATA

„A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség." (Péld 9:10) 

A nevelés igaz célja férfiakat és nőket felkészíteni a szolgálatra. Képességeiket ki kell fejleszteni, majd gyakorlatba átvinni. Főiskoláinkon és gyakorlóiskoláinkban évről évre a keményebb munkát kell végezni. Fiataljaink itt készülnek fel arra, hogy az Úr szolgálatában alkalmas munkásokká váljanak. Az Úr kéri a fiatalokat, hogy válasszák a mi iskoláinkat és gyorsan kapcsolódjanak bele az aktív munkába. Az idő rövid. Krisztus munkásaira mindenütt szükség van. Sürgősen mozgósítani kell azokat, akiknek ezzel a munkával kellene Mesterüknek szolgálniuk. 

Iskoláinkat az Úr alapította; és ha azok céljával összhangban működnek, az ott képzett fiatalok gyorsan felkészülnek a missziómunka különböző válfajainak szolgálatára. Egyeseket missziós ápolókká képeznek, másokat házról házra járó könyvárussá, néhányukat evangélistákká vagy lelkészekké. Fel kell készíteni a fiatalokat az egyházi iskolák ellátására is, ahol a gyerekek megtanulhatják a műveltség első alapelveit. Ez nagyon fontos munka, igen jó képességet és gondos tanulást kíván meg. 

Sátán igyekszik férfiakat és nőket eltántorítani a helyes alapelvektől. A minden jónak ellensége azt szeretné látni, ha úgy képeznének embereket, hogy azok befolyásukat a rossz oldalán gyakorolják, ahelyett hogy tálentumaikat embertársaik áldására fordítanák. Őket úgy vezeti, hogy elforduljanak a menny Királyának tett esküjüktől... 

Azért alapítunk iskolákat, hogy fiataljainkat megerősítsük Sátán kísértéseivel szemben. Ezekben az iskolákban az élet hasznos dolgaira és Isten mindenkori szolgálatára képezzük őket. Mindazok, akik Isten dicsőségére szeretnének élni, Krisztus szeretetétől indítva őszintén vágyakoznak arra, hogy felkészüljenek a különleges szolgálatra. Ez a szeretet végtelen erőt ad és isteni teljesítményekre készíti fel az emberi lényeket. 
(Counsels to Parents and Teachers, 493-495. oldal)

Napi ige - Az igaz pásztor

„Mert az Emberfia azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett. Mit gondoltok? Ha valamely embernek száz juha van, és egy azok közül eltévelyedik, vajon nem hagyja-é ott a kilencvenkilencet és a hegyekre menvén, nem keresi-é azt, amelyik eltévelyedett?"

(Máté 18,11–12)

„A pásztor, aki észreveszi, hogy hiányzik egy juha, nem nézi közönnyel a biztonságban levő nyájat, és nem mondja ezt: Van kilencvenkilenc juhom, túl fárasztó lenne kimenni és keresni az eltévedtet. Jöjjön vissza magától! Én kinyitom az akol ajtaját és beengedem, ha megjön. 

Nem így tesz a pásztor. Mihelyt a juh eltéved, a pásztor szívét elfogja az aggodalom. Újra meg újra megszámolja a nyáját. Amikor meggyőződik arról, hogy egy juh elveszett, nincs nyugalma többé. Az akolban hagyja a kilencvenkilencet, és elmegy, hogy megkeresse az eltévedtet. Minél sötétebb és viharosabb az éjszaka, minél veszélyesebb az út, a pásztor annál jobban aggódik, és annál nagyobb igyekezettel keres. Mindent megtesz, hogy megtalálja az elveszett juhot.

Hogy fellélegzik, amikor a távolból meghallja az erőtlen sírást! A hangot követve megmássza a legmeredekebb csúcsot is, és életét kockáztatva elmegy egészen a szakadék széléig. Így keres, miközben az egyre halkuló sírásból megtudja, hogy báránya haldoklik. 
Igyekezetét végül siker koronázza. Megtalálja az elveszettet. Nem korholja, hogy olyan sok bajt okozott, nem is hajtja ostorral. Még csak vezetni sem próbálja. Örömében vállára emeli a reszkető teremtést. Ha megsérült, a karjába veszi és magához szorítja, hogy testének melegével tartsa életben. Hálás szívvel viszi vissza a nyájhoz. Fáradsága nem volt hiábavaló... 
Krisztus ezzel a példázattal biztosít minket arról, hogy nyájának egyetlen eltévedt tagját sem felejti el, nem hagyja magára. Mindenkit kiszabadít a romlás verméből és a bűn hálójából, aki engedi, hogy megmentse."

(Krisztus példázatai, A bűnösök menedéke c. fejezetből)

péntek, augusztus 18, 2017

Jótékony célú egyházzenei hangverseny - 2017.08.20. Budapest Olasz Intézet

Szeretettel meghívjuk jótékony célú egyházzenei hangversenyünkre
2017. augusztus 20-án, vasárnap, 17 órakor
az Olasz Kultúrintézetbe
(Budapest VIII., Bródy Sándor u. 8.)

Műsor:
Johann Sebastian Bach: a-moll hegedűverseny
Johann Sebastian Bach: János-passió – keresztmetszet
és bibliai gondolatok

Vezényel: Cséfalvay Dániel
Közreműködik:
– Anna-Sofia Bonino – hegedű
– Czabán Angelika – szoprán
– Szerekován János – tenor
– Mokán László – basszus
– a Sola Scriptura Teológiai Főiskola ének- és zenekara

A belépés díjtalan - Adományok az árvaház javára a helyszínen adhatók át
A rendezvény támogatója az Olasz Kultúrintézet


Fáradtságos utazásom - Walter Veith története

WALTER VEITH
FÁRADSÁGOS UTAZÁSOM


– Az anyád a pokolra jut – ismételte újra és újra a hitoktatóm. – Örökké szenvedni fog.
Már akkor eldöntöttem, hogy ha létezik Isten, akkor utálom Őt. Hogyan büntethet a szeretet Istene olyan hívő anyát, mint az én édesanyám? Tízéves koromra meggyőződéses ateista lettem. Számomra Isten nem létezett.

HOGYAN LETTEM ATEISTA?
Édesapám nagyon komoly katolikus volt, mindaddig pap akart lenni, amíg bele nem szeretett egy kedves német lutheránus hölgybe, az édesanyámba. A II. vatikáni zsinat előtt a katolikusok úgy tekintettek a lutheránusokra, mint elveszettekre, és kizárták őket a mennyből. Ennek ellenére a szüleim sosem vitatkoztak a vallás miatt. Apám megfogadta, hogy katolikusként neveli a gyerekeit, és anyám beleegyezett.

Majdnem nyolcéves lettem, amikor nagy baj történt. Az orvosok megállapították, hogy édesanyám rákos, és azt mondták, két-három, maximum négy hónapja van hátra. De ő szilárd hittel és elhatározással több mint négy évet élt még. Ezek életem legsötétebb évei voltak. Végignéztem, hogyan szenved édesanyám a sok műtét és sugarazás miatt. Mint a legtöbb fiatal fiú, én is nagyon ragaszkodtam anyámhoz. Miért engedi Isten, hogy így szenvedjen? – kérdeztem.

Dél-Afrikában lutheránus iskolába jártam. Mivel édesapám római katolikusnak szeretett volna nevelni, ezért egy apáca naponként vallásos oktatásban részesített engem és más katolikus szülők gyerekeit. Az óráin kiderült, hogy túlzottan lelkesedik a saját vallásáért. Annak a gyereknek, aki végignézi, hogyan hal meg az édesanyja, ez kész katasztrófát jelentett.
– Olyan szörnyű, hogy édesanyád protestáns, és emiatt soha nem láthatja meg a mennyek országát! – mondta nekem. – Anyád az örökkévalóságon át szenved majd a pokolban.
„Haldokló édesanyám épp eleget szenved – gondoltam. – Hogyan akarhatja a szeretet Istene, hogy még többet szenvedjen?”

Minden vasárnap elmentem édesapámmal a templomba, és mindent megtettem, amit egy jó római katolikus megtesz. Mivel az apáca egyre azt hajtogatta, hogy édesanyám a pokolba jut, egyre dühösebb lettem. Egy nap olyan mérges lettem, hogy miután darabokra szakítottam a katekizmusomat, hozzávágtam. Nem túl kedves hangon azt is elmondtam neki, pontosan mit is tehet az Istenével.
Ezután kitiltottak az óráiról. Nemsokára egy másik tanárral is nézeteltérésbe kerültem, és az ő óráiról is kiutasítottak. Dacossá váltam, tiszteletlenül beszéltem, lógtam az órákról, néha még fenyőtobozzal is megdobáltam a tanáromat. Kiállhatatlan gyerek lettem, de sohasem mondtam el a szüleimnek, hogy az iskolában úgy viselkedtem, mint egy szörnyeteg. Ők pedig soha nem jöttek rá.

Nem sokkal a tizenkettedik születésnapom után szeretett édesanyám meghalt, édesapám pedig újra megházasodott. Mostohaanyám teljesen kiállhatatlannak talált. A gondok egyre nőttek az iskolában és otthon is. Végül ott kellett hagynom az iskolát. Szüleim úgy döntöttek, az lesz a legjobb, ha az otthonomtól távoli szakiskolába küldenek. Ekkor ébredtem rá, mi is történik. Ez lehetetlen – gondoltam –, ez nem nekem való. Különböző helyeken éltem, amíg sikerült meggyőznöm hozzátartozóimat, hogy másik iskolába küldjenek, ahol elkezdtem rendesen viselkedni.

FIGYELMEZTETÉS AZ ELJÖVENDŐ CSALÁSOKRA

FIGYELMEZTETÉS AZ ELJÖVENDŐ CSALÁSOKRA

„Valának pedig hamis próféták is a nép között, amiképpen tiköztetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, aki megváltotta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak." (2Pt 2:1)

A jövőben csalások egész sorozatával fognak találkozni, mi pedig szilárd talajt akarunk érezni a talpunk alatt. Erős alapot akarunk építményeinkhez. Egyetlen szeg sem mozdulhat el az Úr által lefektetett alapból. Az ellenség hamis elméleteket dob be, mint pl. a szentély tagadásának tanát. Ez az egyik pont, ahol a hittől való eltávolodás bekövetkezhet. Hol van biztonság, ha nem az Úr által az utóbbi évben adott igazságban? 

Meg akarlak erősíteni benneteket abban, hogy Krisztus él, közbenjár érettünk és mindenkit meg fog menteni, aki hitben hozzátér és parancsolatainak engedelmeskedik. De ne felejtsd el, Jézus nem akarja, hogy energiádat testvéreid kritizálásával merítsd ki. Törekedj saját lelked üdvösségére! Azt a munkát végezd, amelyet az Úr bízott rád. Oly sok munkát találsz majd, hogy nem lesz kedved másokat kritizálni. A beszéd tálentumát használva építs és dicsérj. Ha az Istentől kapott munkát végzed, az üzenetet fogod hordozni, és megérted majd, mit jelent a Lélek által való megszentelődés. 
Ne gondold, hogy Sátán nem tesz semmit. Ne gondold, hogy serege tétlenkedik. Ő és ügynökei itt vannak a földön. Fel kell vennünk Isten összes fegyverzetét. Ha ezt megtettük, kiállhatunk a magas helyeken uralkodó lelki gonoszság erejével és fejedelemségével szemben. Ha felöltöttük a lelki fegyverzetet, tapasztaljuk, hogy az ellenség csapásai nem érnek el bennünket. Isten angyalai körülvesznek bennünket, hogy megvédjenek. Bizonyságom van Istentől, hogy ez így lesz. 

Izráel Úr Istenének nevében kérlek titeket, hogy keljetek az Úr segítségére a gonosz hatalma ellen. Ha ezt teszitek, egy erős, segítő, személyes Megváltó lesz oldalatokon. A gondviselés pajzsa véd majd titeket. Isten utat biztosít számotokra, hogy az ellenség sose győzhessen le benneteket. 
(Review and Herald, 1905. május 25.)

Napi ige - Történelem felülről nézve

„A világ elmúlik, és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké."

(I.Ján. 2,17)

„A Biblia a legrégibb történelem, amellyel az emberiség rendelkezik. Frissen eredt az örök igazság forrásából, és az isteni kéz korszakokon át megőrizte tisztaságát. Megvilágítja a távoli múltat, ahová a kutató ember hiába igyekszik behatolni... Egyedül a Bibliában találhatjuk meg a nemzetek eredetének hiteles beszámolóját, emberi nemzetségünk történetének az emberi büszkeségtől és előítélettől mentes leírását... A Biblia a történelem valódi bölcseletét nyilatkoztatja ki...



Egyedül Isten Igéje az, amely megmutatja, hogy a nemzetek és a történelmi személyek ereje nem az esélyeiken és ügyességükön múlott. Nem ez tette őket győztesekké,... hanem az a készség, amellyel betöltötték Isten szándékát.
A nemzetek keletkezéséből és bukásából – ahogyan azt a Szentírás megvilágítja mindenki előtt – meg kellene tanulnunk, hogy milyen értéktelen a csupán külső és világi dicsőség... Csak az maradhat meg, ami egybekapcsolódik Isten szándékával, és kinyilatkoztatja jellemét. Egyedül csak az Ő alapelvei maradandóak e világon. 

Tanulmányoznunk kell Isten szándékainak és terveinek megvalósulását a nemzetek történetében, valamint az elkövetkező dolgok kinyilatkoztatásában, hogy valódi értéke szerint becsüljük mind a láthatót, mind a láthatatlant, hogy megtanuljuk, mi az élet igazi célja, hogy a múlandó dolgokat az örökkévalóság fényében szemléljük, hogy lehetőségeinket nemesen használjuk fel."

(Nevelés, Történelem és jövendölés c. fejezetből)

csütörtök, augusztus 17, 2017

Napi ige - A nyomorúság oka

„Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az Ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek... Mert senki se szenvedjen közületek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztevő, vagy mint más dolgába avatkozó. Ha pedig mint keresztény szenved, ne szégyellje, sőt dicsőítse azért az Istent."
(I.Pét. 4,13. 15–16)

„Azokról, »...akik Istent szeretik..., akik az Ő végzése szerint elhívottak« (Róma 8,28), a Biblia feltárja szenvedéseik jó szolgálatának egy magasabb fokú következményét. »...Ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.« (Ésa. 43,12) Tanúi, annak, hogy Ő jó, hogy az Ő jósága mindenek felett áll. »...Látványossága lettünk a világnak, mind az angyaloknak, mind az embereknek.« (I.Kor. 4,9)

Isten országának alapelve az önzetlenség, amelyet Sátán gyűlöl, sőt létezését is tagadja. A nagy küzdelem kezdetétől fogva azt igyekezett bebizonyítani, hogy Isten cselekedeteinek az indítórugói önzőek. Krisztusnak és mindazoknak, akik az Ő nevét viselik, az a feladatuk, hogy megcáfolják Sátánnak ezt az állítását. Jézus azért jött le a mennyből emberi testben, hogy a saját életével szemléltesse az önzetlenséget. Mindazoknak, akik elfogadják ezt az alapelvet, Isten munkatársaivá kell lenniük, hogy a gyakorlati életükkel mutassák meg az önzetlenség és az önfeláldozás elvét. Az igazságot önmagáért kell választanunk. Helyt kell állnunk az igazságért szenvedés és áldozat árán is, mert »...ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, amely tőlem van, így szól az Úr« (Ésa 54,17)."

(Nevelés, Bibliai életrajzok c. fejezetből)

A DOGMATIKAI TÉVEDÉSEK ELKERÜLÉSE

A DOGMATIKAI TÉVEDÉSEK ELKERÜLÉSE

„És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; amiképpen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint; szinte minden levelében is, amikor ezekről beszél azokban; amelyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, amiket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére." (2Pt 3:15-16) 

Az Úr minden bizonnyal nagy dolgokat cselekszik majd érettünk, ha éhezzük és szomjúhozzuk az igazságot. Mindannyian Jézus Krisztus áron vett tulajdonai vagyunk. Nem adhatjuk fel odaadásunkat és nem térhetünk le az odaszentelődés útjáról. Harcolnunk kell azokkal a tévedésekkel és megtévesztésekkel szemben, melyeket azok elméjéből kell kisöpörnünk, akik nem cselekszenek a kapott világossággal összhangban. Egyetlen bizonyosságunk a bibliai igazság. 

Tudom és megértem, hogy a korai tapasztalataink során kapott hitben és világosságban gyökerezünk. Akkor egyik tévedés a másik után következett be, lelkészek és doktorok hoztak új tantételeket. Sok imával kutattuk a Szent Írást és a Szentlélek megmutatta az igazságot. Néha egész éjszakákat a Szentírás tanulmányozásának szenteltünk, és őszintén kértük Isten vezetését. Egyenes, odaszentelt férfiak és asszonyok gyűltek össze e célból. Isten ereje felhasznált és egyértelműen meg tudtam határozni, hogy mi az igazság és mi a tévedés. 

Ahogyan hitünk alapjai pontról pontra kirajzolódtak, lábainkat a biztos alapra helyezhettük. A Szentlélek megnyilatkozásai során pontról pontra fogadtuk el az igazságot. Elragadtattam látásban és magyarázatokat kaptam. A szentélyről és a mennyei szolgálatról nyertem kinyilatkozásokat, hogy ott állhassunk, ahová a fény tiszta, határozott sugaraival ránk világíthat.

Mindezeket az igazságokat megörökítettem írásaimban. Az Úr sosem vonja vissza kimondott szavait. Cselszövő emberek támadhatnak, az ellenség nem nyugszik, hogy lelkeket csábítson el az igazság oldaláról. De mindazok, akik hiszik, hogy White testvérnőn keresztül az Úr üzent, biztonságban lehetnek azoktól a megtévesztésektől, amelyek napjainkban, az utolsó időben támadnak. 
(Manuscript Release 760, 22-23. oldal)

szerda, augusztus 16, 2017

Napi ige - A nyomorúság szükségessége

„Mert illendő volt..., hogy az ő üdvösségük fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé."

(Zsid. 2,10)

„Mindazok, akik ebben a világban hű szolgálatot teljesítenek Istennek vagy embertársaiknak, felkészülnek a szenvedések iskolájában. Minél fontosabb a megbízatásuk, minél magasabbrendű a szolgálatuk, annál súlyosabb próbákon kell átmenniük, annál szigorúbb fegyelmezésben kell részesülniük. Tanulmányozd József, Mózes és Dániel tapasztalatát!...

Dávidot Saul féltékenysége a pusztába száműzte, ahol minden emberi támogatást nélkülözve, erősen Istenre támaszkodott. A pusztai élet bizonytalansága és nyugtalansága, a szüntelen veszedelmek, a gyakori menekülések kényszere, »akik nyomorúságban voltak, és mindazok, akiknek hitelezőik voltak, és minden elkeseredett ember...« (I.Sám. 22,2) szükségessé tették a szigorú önfegyelmet. Ezek a tapasztalatok felébresztették és kifejlesztették benne azt a képességet, hogy bánni tudjon az emberekkel, részvétet érezzen az elnyomottak iránt és gyűlölje az igazságtalanságot. 

A hosszú évek várakozásában és veszedelmeiben Dávid megtanulta, hogy Istenben találja meg a vigaszt. Megtanulta, hogy egyedül Isten hatalmával juthat trónra, és csak az Ő bölcsessége által kormányozhat helyesen. Dávid a viszontagságok és szenvedések iskolájában készült fel arra, hogy ilyen krónika szóljon majd róla: »szolgáltatott pedig Dávid az egész nép között ítéletet és igazságot« (II.Sám. 8,15)."

(Nevelés, Bibliai életrajzok c. fejezetből)

A FANATIZMUS MEGELŐZÉSE

A FANATIZMUS MEGELŐZÉSE


„Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett. Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jőnek ti közétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak. Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják." (ApCsel 20:28-30)

A fanatizmus, a vakbuzgó féktelen türelmetlenség meg fog jelenni közöttünk. Olyan félrevezető megnyilatkozások támadnak, amelyek, ha lehet, még a legkülönb kiválasztottakat is megtévesztenék. Ha ezekben a megnyilatkozásokban feltűnő következetlenségek és hamis kijelentések fordulnának elő, akkor a Nagy Tanító ajkáról elhangzott figyelmeztető szavakra nem lenne szükség. A figyelmeztetést azért kaptuk, mert számtalan és sokféle veszély fenyeget. 

Azért nyomom meg a vészcsengőt, mert Isten Lelke megvilágosít előttem olyan dolgokat, amelyeket testvéreim nem vesznek észre. Nem szükséges rámutatnom a csalás minden egyes mozzanatára, amelyek ellen fel kell lépnünk. Elég, ha annyit mondok nektek, hogy óvakodjatok; és mint hűséges őrök, óvjátok Isten nyáját attól, hogy válogatás nélkül elfogadjanak mindent, melyről azt állítják, hogy az Úrtól származik. Ha úgy dolgozunk, hogy fokozott érzelmi hangulatot keltünk, mindent elérhetünk, amit akarunk, sőt még többet, mint amennyit kezelni tudnánk. Hirdesd az Igét nyugodtan és tisztán! Nem tekinthetjük feladatunknak az érzelmek felfokozását. 

Egyedül Isten Szent Lelke biztosíthatja az egészséges lelkesedést. Hagyjuk Istent dolgozni, hagyjuk az emberi képviselőket csendesen előrehaladni, figyelőn, várakozón, imádkozva, Jézusra tekintve minden pillanatban, a drága Lélek által vezetve és irányítva, Aki a világosság és az élet. 
(Selected Messages, 2. kötet, 16-17. oldal)